Bajnokok eledele: olimpikonok és sportolók, akik nem esznek húst
A húsos vagy a húsmentes a jobb?A százméteres síkfutáshoz adoniszi termetű emberek állnak rajthoz, míg a maratoni távokat többnyire szívós alkatú, vékony sportolók futják. Mindkettő futás, mégsem egyforma az étrendjük?
70kg-os, ülő foglalkozású nem sportoló: 70 x 0,7 = 49 g fehérje
70kg-os távfutó: 70 x 1,3 = 91 g fehérje
90kg-os súlyemelő: 90 x 1,7 = 153 g fehérje
Hús nélkül is lehetséges
Kőbán Rita olimpiai bajnok kajakozónk vegetáriánus étrenden él, és kiváló formában volt versenyzői időszaka időtartama alatt. Schirilla György nyílt vízi úszó szintén ezt az étrendet követte, de említhetnénk még Edwin Moses egykori gátfutót vagy Leroy Burrell vágtázót is. Carl Lewis, amerikai származású sprinter és távolugró ennél szigorúbb, vegán étrenden élt, mikor olimpiai és világbajnok aranyait nyerte. A legaktuálisabb hír viszont az, hogy az ez év elejétől nyers vegán étrendet folytató Serena Williams nyerte az idei Wimbledon torna női egyes és páros játékát.
Ez azt jelenti, hogy a csak nyers zöldségeket, gyümölcsöket és dióféléket, magokat, valamint ezekből a hozzávalókból készült ételeket, italokat fogyasztó sportolónő nemhogy összeesett volna a pályán, hanem megnyerte a tornát - cinikusok szerint pedig ennek ellenére. Vajon honnan szereztek ezek a kiváló atléták elegendő energiát és fehérjét kiemelkedő teljesítményükhöz?
Az energia nem lehet kérdés: a gyorsan felszívódó, egyszerű, de nem finomított szénhidrátokból, melyeket hétköznapi nyelven gyümölcs szóval illetünk. A fehérje kérdése vegetáriánusoknál még érthető, hiszen ők tejtermékeket és esetenként tojást is fogyasztanak, melyeknek köztudottan magas a fehérjetartalmuk. De mi a helyzet a növényi étrenden élőkkel? Sokan nem gondolják, pedig így van, hogy a zöld leveles zöldségek rendkívül értékes fehérjeforrások. Például a spenót kalóriaértékének csaknem felét fehérje szolgáltatja. Igaz, nincsen sok kalória a spenótban (alacsony a kalóriasűrűsége), de ami van, annak nagy része fehérjéből származik. Ráadásul ezeknek a fehérjéknek a megemésztése és emberi izomfehérjévé alakítása kevesebb energiát igényel a szervezettől, mint az állati eredetű fehérjéké.