Az emberi szervezet sejtszintű anyagcseréje évezredek óta kialakult ritmusban működik, amelyeket a nappalok-éjszakák váltakozása, a szembe jutó fény mennyisége alapján a hipotalamuszban lévő idegsejtek irányítanak. A fény hatására egyes hormontípusok (így a melatonin) szintje csökken, másoké (pl. a kortizolé) emelkedik. Ezeknek az óraműszerű pontossággal, ritmikusan bekövetkező változásoknak a hatására változnak az élettani folyamataink, az anyagcserénk, a testhőmérsékletünk, a szívritmusunk és az oxigénellátásunk.
A fogyókúrás pezsgőtabletta hatékony fegyver a túlsúllyal folytatott egész napos ádáz küzdelemben. Testünk biológiai órájával tökéletesen összehangolva hadat üzen a lerakódott zsírrétegeknek. Napi háromszori támadással végső csapást mér a felesleges kilókra. A kronobiológiai táplálkozás az anyagcsere napi ritmusára épül, arra, hogy a testünk hogyan használja fel a nap során bevitt tápanyagokat, mikor égeti el a leghatékonyabban, és mikor raktározza el azokat. Jó példa erre a zsírbevitel: az esti órákban elfogyasztott táplálék zsírtartalma lerakódik, míg ugyanaz a tápanyagmennyiség a reggeli órákban energiaként hasznosul.
A nem megfelelő mennyiségű táplálék és a napi ritmus figyelmen kívül hagyása a jól ismert következményekkel jár: kimerültségérzet, fejfájás, gyengeség, fáradtság és alvászavar uralkodik el rajtunk, sőt látványos súlygyarapodás is bekövetkezhet.
A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy étrendünk összeállításakor a táplálkozás alapelveink mellett kövessük szervezetünk belső óráját, . Tapasztalni fogjuk, hogy ez az odafigyelés milyen előnyökkel jár: energikusabbak, aktívabbak leszünk napközben, javulni fog a szellemi és fizikai teljesítőképességünk, nyugodtabbá válik az alvásunk, és nem utolsósorban könnyebben, eredményesebben érhetjük el ideális testsúlyunkat. Nézzük, hogyan változik az anyagcserénk egy nap leforgása alatt!
Ébredéskor - reggel hat óra körül - kezd a vérünk melatonin szintje csökkenni, nő az aktivitás, gyorsul a szívritmus, emelkedik a testhőmérséklet és a vérnyomás. A reggeli ideális ideje egy órával a felkelés után, hét óra körül van, ekkor a legélénkebb két, a szénhidrátok, cukrok felhasználásában szerepet játszó hormon (a kortizol és a katekolamin) termelődése.
Reggelire ezért a nagyobb energiatartalmú, lassabban felszívódó szénhidrátokat tartalmazó ételeket fogyasszuk, így például teljes kiőrlésű kenyér, gabonapelyhek, gyümölcslevek. Legjobb, ha a napi szénhidrátbevitel többségét a reggeli tartalmazza, az ebéd már csak jóval kevesebbet, a nap többi részében pedig tanácsosabb kerülnünk ezeket.
Az ebédünk legyen könnyű! Ebben a napszakban a kortizolszint csökken, így mind a zsírokat, mind a cukrokat nehezebben dolgozza fel a szervezetünk, ezek túlzott fogyasztása zsírlerakódáshoz vezet. Dél körül a proteázok (vagyis a fehérjeszintézist végző enzimek) szintje emelkedik meg, ezért tanácsosabb ebédre több fehérjét, fehér húst, halat, tejterméket, tojást, párolt zöldségeket, salátát fogyasztanunk. A fehérjék stimulálják az agytevékenységünket, így aktívabbak leszünk és növekszik teljesítőképességünk is. Az ebédet azért nem tanácsos kihagynunk, mert ha ebben az időpontban nincs meg a megfelelő tápanyagbevitel, akkor a szervezet a tartalékaihoz nyúl, viszont a nap végére (a felszívódás szempontjából a legrosszabb időpontban) túlzott éhségérzet jelentkezik.
A szellemi teljesítőképességünk körülbelül délután 3-4 óra között van a maximumon, majd 5-6 óra táján ideális esetben inkább a fizikai aktivitás, a testmozgás ideje jön el.
Este hét körül, vacsora idején az epe és az emésztőenzimek termelődése már csökken, nem elegendő a zsírok lebontásához. Ezért a nap utolsó étkezésekor már jobb, ha mellőzzük a nehéz, zsíros ételeket, így nemcsak jobban fogunk aludni, hanem a szervezetünk zsírtartalékolása, lerakódása is elkerülhető. Ideális vacsora lehet például egy sajttal gazdagított saláta, vagy gyümölcsökkel ízesített túró.
