Összefoglalóan szájüregi daganatoknak nevezzük azokat a rosszindulatú elváltozásokat, amelyek a tápcsatorna ezen részén alakulnak ki. Létrejöhet tumor például az ajkakon, a fogínyen, a nyelven, a szájfenéken vagy a szájpadláson, de akár a bölcsességfogak mögött is. Magyarországon több ezer ilyen megbetegedést diagnosztizálnak minden évben, és évente mintegy 1500 beteg halálát okozza szájüregi rák. Nem ritka, hogy a betegséget már csupán előrehaladott stádiumban fedezik fel, ami a gyógyulási, túlélési esélyeket is igen kedvezőtlenül befolyásolja. Éppen ezért fontos ismerni a daganatok lehetséges tüneteit, illetve azok jelentkezése esetén mihamarabb orvoshoz fordulni.
A szájüregi daganatok tünetei
A szájüregi daganatok többsége laphámrák, azaz a nyálkahártyából indul ki. Ebből kifolyólag – mint azt a Clevelandi Klinika írja – korai stádiumban, akár rákmegelőző állapotban is gyakran apró foltokként jelennek meg a szájban. Ezeket a foltokat nem lehet lemosni, valamint nem is múlnak el maguktól. A színük lehet fehéres-szürkés árnyalatú, piros, vagy a kettő keveréke egyaránt. Lehetnek tovább laposak, de enyhén kiemelkedő csomót is alkothatnak. A vöröslő foltok megkarcolva erősen vérezhetnek is. Idővel az elváltozások helyén seb, fekély keletkezhet, amely nem gyógyul. Fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló tünetekkel mihamarabb forduljunk orvoshoz! Sokan hónapokig is halogatják a segítségkérést, és mire felkeresik a szakembert, a daganat már a nyirokcsomókra is átterjedt.
A felsoroltak mellett szintén szájüregi rák jele lehet:
- ha a szájüregen belül kemény, durva tapintatú területet érzünk;
- ha a szájban nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik gyakori vérzés;
- ha nyilvánvaló ok nélkül tapasztalunk fájdalmat, érzékenységet, zsibbadást az arc, a nyak vagy a szájüreg valamely részén;
- ha nehézséget okoz a nyelés, rágás, beszéd, illetve általában az állkapocs vagy a nyelv mozgatása;
- ha váratlanul csökkenni kezd a testsúly;
- ha tartós fülfájás jelentkezik;
- ha krónikus rossz leheletet tapasztalunk.
A felsorolt tünetek persze nem specifikusak, azaz nemcsak rák állhat mögöttük, hanem egyéb kiváltó okok is. Ezzel együtt általános szabályként megfogalmazható, hogy a két héten belül sem múló panaszokról mindenképpen ajánlott orvossal konzultálni. Fontos továbbá, hogy évente két alkalommal, praktikusan tehát félévente panaszmentesen is keressük fel fogorvosunkat! A fogorvosi szűrővizsgálat ugyanis feltárhatja az észrevétlenül kialakuló problémákat, beleértve úgy a fogakat érintő károsodást, mint a szájüreg egyéb, akár rosszindulatú elváltozásait.
Ez is érdekelhet
Így csökkenthető a szájüregi daganatok kockázata
Noha a rosszindulatú elváltozásokat nem lehetséges biztosan megelőzni, akadnak olyan életmódbeli tényezők, amelyek révén számottevően mérsékelhető a rizikó. Szájüregi rák tekintetében kiemelt kockázati faktor például a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, amelyek mellőzése mindenképpen előnyös. Törekedni kell továbbá a megfelelő fényvédelemre a mindennapokban, nem megfeledkezve az ajkakról, amelyek bőrét más bőrfelületekhez hasonlóan károsíthatja az UV-sugárzás. Végül érdemes megemlíteni a humán papillómavírust (HPV), amely szájüregi daganatokat is okozhat, és amely ellen védőoltással lehetséges védekezni.
Mennyire ismered a legfontosabb szűrővizsgálatokat? – kvíz
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: