Mi okozza a kellemetlen szájszagot és hogyan tudjuk megszüntetni? És mi van akkor, ha kellemetlen a leheletünk, csak nekünk nem tűnik fel?
Tényleg halitózisunk van?
Sokan azt javasolják, hogy leheljünk bele a tenyerünkbe és szagoljuk meg, de ezzel inkább csak a kezünk szagát fogjuk érezni. Jobban megállapíthatjuk, hogy milyen szájszagunk van, ha megnyaljuk a kézfejünket, majd megszagoljuk, miután a nyál már megszáradt: a nyálnak mindig rossz szaga van, ha rossz a leheletünk. A szájban lévő baktériumok ugyanis segítenek lebontani az ételt és eközben olyan kéntartalmú vegyületek termelődnek, amelyek a szájszagot képzik.
A szájszag azonban megváltozhat napközben, úgyhogy érdemes egy 24 órás ciklus alatt 3-4 különböző alkalommal is tesztelnünk magunkat. Az is segíthet, ha megnézzük nyelvünket a tükörben: ha fehéres lepedék van rajta, az nem jelent jót. A legjobb jel, ha világos rózsaszín a nyelvünk , mert ez jó szájhigiéniáról árulkodik. A legegyértelműbb bizonyítéka viszont a szájszagnak az, ha megszagoljuk a fogselymet, amit fogaink tisztításához használtunk.
Mi okozhatja a rossz szájszagot?
Kevesen tudják, de az intenzív edzés okozhat rossz szájszagot, mert ilyenkor kevesebb nyál termelődik. Az is problémát okozhat, ha kihagyjuk a reggelit - ugyanis ez az étkezés segít, hogy fokozódjon az éjszaka lecsökkent nyáltermelés. Azok az étrendek sem hatnak kedvezően, amelyek fokozzák a zsír lebomlását (ilyen például az Atkins-diéta ), ugyanis ilyenkor a szervezet a ketózis állapotába kerül, azaz olyan állapotba, amelyben a ketonokból nyeri az energiát, ez pedig szintén rosszabb szájszagot eredményez.
Mindemellett baktériumtúltengést okoz minden, ami szárít vagy megváltoztatja a száj pH-értékét. Tehát rossz szájszagot okozhat a kávé- és alkoholfogyasztás , valamint a repülés is, mert a megváltozott légnyomás és páratartalom hatására nyálmirigyeink működése is megváltozik.
Hogyan szüntethetjük meg?
Sokan azonnal mentatartalmú szájfrissítőért nyúlnak, ez azonban cukortartalmú, a cukor hatására pedig még több baktérium lesz a szánkban, és a meglévő szájszagunk tovább erősödik. A rágógumizás tüneti kezelésnek számít: elrejti ugyan a szagot, de a szagot okozó mögöttes okot nem szünteti meg. Ha nagyon meg vagyunk szorulva, segíthet, ha fogat mosunk , vagy legalább fogkrémet dörzsölünk a fogainkra, ez ugyanis csökkenti a baktériumok mennyiségét.
Érdemes kerülni az intenzív ízű ételeket, a fokhagymát , vöröshagymát, erős fűszereket és a kávét. Jobban járunk, ha almát vagy sárgarépát rágunk, ugyanis ezek nyáltermelő hatásúak, az erősebb rágás hatására pedig a szánkban lévő lepedék mennyisége is csökken. A keserű ételek szintén nyáltermelőek, így szükség esetén ezeket is fogyaszthatjuk. A fűszerek közül a fahéj, a kardamom, a szegfűszeg, illetve a petrezselyem, az édeskömény és kapor szintén javítja a leheletet.
Ami a hosszú távú megoldásokat illeti: a legtöbb embernek már az segít, ha kétszer annyi vizet iszik. Emellett pedig kell törekedni a minél jobb szájhigiéniára , a rendszeres fogmosásra, illetve fogselyem-használatra.
Forrás: DailyMail
