Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni

• A vastagbélrák korai szakaszban gyakran tünetmentes, de bizonyos jelek figyelmeztethetnek a betegségre.
• A véres széklet, a tartós székelési változások, a megmagyarázhatatlan fogyás és a vérszegénység kivizsgálást igényelnek.
• 50 év felett a rendszeres vastagbélrákszűrés jelentősen javíthatja a korai felismerés esélyét.

A vastagbélrák az emésztőrendszer egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegsége. Kialakulása gyakran hosszú folyamat: a daganatok egy része kezdetben jóindulatú polipokból fejlődik ki, amelyek idővel rosszindulatúvá válhatnak. A betegség korai felismerése különösen fontos, hiszen kezdeti stádiumban jóval kedvezőbbek a gyógyulási esélyek. A felismerést ugyanakkor megnehezíti, hogy a vastagbélrák, illetve az azt megelőző elváltozások sokáig nem okoznak panaszokat. Mire a jellegzetes tünetek megjelennek, a daganat akár már előrehaladottabb állapotban is lehet. Éppen ezért a rendszeres szűrővizsgálatoknak akkor is fontos szerepük van, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat.

A vastagbélrák korai tünetei: 6 figyelmeztető jel

Bár a betegség kezdeti szakaszában gyakran nem jelentkeznek egyértelmű panaszok, bizonyos változások ilyenkor is felhívhatják a figyelmet a problémára. Ezek önmagukban még nem feltétlenül jelentenek persze rákot, de tartós fennállásuk esetén mindenképpen indokolt az orvosi kivizsgálás.

• Megváltozott székelési szokások: a korábban megszokott székelési ritmus tartós megváltozása a vastagbélrák egyik lehetséges figyelmeztető jele. Előfordulhat, hogy valakinél korábban nem tapasztalt székrekedés vagy hasmenés jelentkezik, esetleg a két állapot váltogatja egymást. Az is gyanúra adhat okot, ha a székletürítés gyakorisága megváltozik, vagy a széklet a korábbinál tartósan vékonyabbá, keskenyebbé válik. A háttérben az állhat, hogy a bélben növekvő daganat szűkíti a bél üregét, és ezzel akadályozza a béltartalom továbbhaladását. Fontos azonban, hogy az ilyen változásokat számos más állapot, például az étrendben bekövetkezett változás, fertőzés vagy irritábilis bél szindróma is előidézheti.
• Véres vagy szokatlan színű széklet: a székletben megjelenő vér az egyik legfontosabb figyelmeztető jel. A vérzés nem minden esetben látványos – előfordulhat, hogy csak kevés, élénkpiros vér látható a székleten vagy a vécépapíron, máskor a széklet sötétvöröses, esetleg fekete, szurokszerű árnyalatúvá válik. A daganatból származó vérzés ugyanakkor olyan kis mennyiségű is lehet, hogy szabad szemmel egyáltalán nem észlelhető. Ezt nevezzük rejtett vérzésnek, amelyet csak célzott székletvizsgálattal lehet kimutatni. A véres széklet hátterében gyakran jóindulatú elváltozás, például aranyér vagy végbélrepedés áll, de a tünetet nem szabad automatikusan ezeknek tulajdonítani. A vérzés okát minden esetben érdemes orvossal tisztázni.
• Visszatérő hasi fájdalom és puffadás: a vastagbélrák hasi panaszokat is okozhat. Ilyen lehet a tartós vagy rendszeresen visszatérő hasi fájdalom, a görcsös érzés, a fokozott gázképződés és a puffadás. A kellemetlenségekhez teltségérzet is társulhat, amely székelés után sem feltétlenül szűnik meg. Ezek a tünetek különösen akkor érdemelnek figyelmet, ha korábban nem voltak jellemzőek ránk, hosszabb ideje fennállnak, vagy más székelési változásokkal együtt jelentkeznek.
• Székelés után is megmaradó székelési inger: figyelmeztető jel lehet az is, ha a székletürítést követően rendszeresen úgy érezzük, mintha a bél nem ürült volna ki teljesen. Emiatt rövid időn belül újra jelentkezhet székelési inger, miközben csak kevés széklet távozik, vagy egyáltalán nem sikerül üríteni. Ez különösen a végbél környékén kialakuló elváltozások esetén fordulhat elő. Ha a panasz tartósan fennáll, mindenképpen indokolt az orvosi vizsgálat.
• Rejtélyes fáradékonyság és vérszegénység: a vastagbélben növekvő daganat rendszeresen, kis mennyiségben vérezhet, anélkül, hogy a vérvesztést észrevennénk. A tartós vérzés idővel vashiányhoz, majd vérszegénységhez vezethet. Ennek következtében fáradékonyságot, gyengeséget, csökkent terhelhetőséget és akár szédülést is tapasztalhatunk. Előfordulhat, hogy a vastagbélrákra először egy rutinszerű vérvizsgálat során derül fény, amikor a laboreredmények vashiányos vérszegénységet mutatnak ki. Különösen fontos utánajárni, ha a vashiány hátterében nem található egyértelmű magyarázat.
• Nem szándékos fogyás és étvágytalanság: ha úgy veszítünk a testsúlyunkból, hogy nem változtattunk az étrendünkön, és nem növeltük a fizikai aktivitásunkat, érdemes kivizsgáltatni a jelenséget. A nem szándékos fogyás és az étvágy csökkenése többféle betegség kísérője lehet, köztük a vastagbélráké is. Különösen akkor fontos komolyan venni, ha a fogyáshoz hasi panaszok, székelési változások vagy tartós fáradékonyság is társul.

Kiknél nagyobb a vastagbélrák kockázata?

A vastagbélrák kialakulásának pontos oka nem minden esetben állapítható meg. Ugyanakkor számos olyan tényező ismert, amely növelheti a betegség kialakulásának veszélyét. Ezek egy része nem befolyásolható, más részük azonban az életmód megváltoztatásával mérsékelhető.

• Életkor: a vastagbélrák kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján a hazai megbetegedések több mint 90 százalékát az 50 év felettiek körében diagnosztizálják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabb korban ne fordulhatna elő a betegség: az utóbbi években a nemzetközi adatok a fiatalabb felnőttek körében is növekvő esetszámokra hívják fel a figyelmet.
• Családi halmozódás és örökletes tényezők: nagyobb a vastagbélrák kialakulásának kockázata, ha valamelyik közeli vérrokonunknál – például szülőnknél, testvérünknél vagy gyermekünknél – már diagnosztizálták a betegséget. Különösen fontos a családi előzmény, ha a daganatot fiatal életkorban fedezték fel, vagy több családtag is érintett. Bizonyos örökletes genetikai eltérések szintén jelentősen növelhetik a kockázatot. Ilyen például a Lynch-szindróma és a familiáris adenomatózus polipózis (FAP), amelyek esetén a daganatos betegség az átlagosnál jóval fiatalabb életkorban is kialakulhat.
• Korábbi polipok vagy vastagbélrák: a vastagbél nyálkahártyáján kialakuló polipok többsége jóindulatú, egyes típusaikból azonban idővel rosszindulatú daganat fejlődhet ki. Különösen az adenomatózus polipok érdemelnek figyelmet. Akiknél korábban már ilyen elváltozást találtak, azoknak a későbbiekben is fokozott figyelmet kell fordítaniuk a vastagbél ellenőrzésére. A korábban kezelt vastagbélrák szintén növeli egy újabb daganat kialakulásának kockázatát.
• Krónikus gyulladásos bélbetegségek: a hosszú ideje fennálló fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a vastagbelet is érintő Crohn-betegség szintén fokozhatja a vastagbélrák kockázatát. Ennek hátterében a bélnyálkahártya tartós gyulladása állhat. Az érintetteknek ezért a kezelőorvosuk által meghatározott időközönként rendszeres ellenőrző vastagbéltükrözésen kell részt venniük.
• Túlsúly, mozgásszegény életmód: a túlsúly és az elhízás, valamint a rendszeres testmozgás hiánya egyaránt összefüggésbe hozható a vastagbélrák magasabb kockázatával. A rendszeres fizikai aktivitás, az egészséges testsúly elérése és fenntartása ezért a betegség megelőzésében is fontos szerepet játszhat.
• Egészségtelen táplálkozás, alkoholfogyasztás és dohányzás: a vörös húsok – például a marha-, sertés- és bárányhús – és feldolgozott húskészítmények (például a kolbászok, szalámik és virslik) nagy mennyiségű, rendszeres fogyasztása növelheti a vastagbélrák kockázatát. A túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén ismert rizikófaktor. A kockázat mérséklése érdekében érdemes változatos, kiegyensúlyozott étrendet követnünk, előnyben részesítenünk a zöldségeket, gyümölcsöket és teljes értékű gabonaféléket, mérsékelnünk a feldolgozott húsok fogyasztását, valamint kerülni a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. Ezek a lépések sem helyettesítik azonban a megfelelő időközönként elvégzett szűrővizsgálatokat.

Vastagbélrákszűrés Magyarországon: hogyan zajlik a vizsgálat?

Mivel a vastagbélrák hosszú ideig tünetmentes maradhat, a rendszeres szűrésnek kiemelt jelentősége van. A vizsgálatok nemcsak a már kialakult daganatok korai felismerését segíthetik, hanem a rákmegelőző állapotok, például bizonyos polipok felfedezésére is lehetőséget adnak. Magyarországon a szervezett népegészségügyi vastagbélszűrés az 50-70 év közötti, átlagos kockázatú, tünetmentes nők és férfiak számára érhető el. A programban a részvétel kétévente indokolt, és érvényes társadalombiztosítási jogviszony mellett térítésmentes. A szűrés két egymásra épülő lépésből áll.

1. Székletvérvizsgálat: első lépésben a székletben szabad szemmel nem látható, rejtett vér jelenlétét vizsgálják. Ehhez otthon kell székletmintát venni. A mintavételhez szükséges eszközöket a szűrésben részt vevők a háziorvosuktól kérhetik, a mintákat pedig az előírások szerint kell eljuttatni a laboratóriumba. A vizsgálat úgynevezett immunkémiai módszerrel (FIT) történik, amely az emberi vérben található hemoglobint mutatja ki a székletből. A teszt eredménye lehet negatív, nem negatív vagy értékelhetetlen. Negatív eredmény esetén a vizsgálat nem mutatott ki rejtett vért a mintában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan nincs semmilyen elváltozás a vastagbélben, hiszen nem minden daganat vagy polip vérzik folyamatosan. Ha panaszaink vannak, negatív szűrési eredmény mellett is orvoshoz kell fordulnunk. Nem negatív eredmény esetén vért mutattak ki a székletben, ezért további vizsgálatokra van szükség. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy vastagbélrákunk van: a vérzés hátterében polip, aranyér vagy más elváltozás is állhat. A pontos ok tisztázásához azonban elengedhetetlen a vastagbéltükrözés.
2. Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): ha a székletvérvizsgálat nem negatív eredményt ad, a következő lépés a kolonoszkópia. Ennek során az orvos egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott eszközzel átvizsgálja a vastagbél belső felszínét, így közvetlenül is észlelheti az esetleges elváltozásokat. A kolonoszkópia kellemetlenséggel járhat, de kérésre bódításban, illetve az intézmény lehetőségeitől és az egyéni egészségi állapottól függően altatásban is elvégezhető. Ha az orvos polipot talál, azt sok esetben már a vizsgálat során el is tudja távolítani. A szövetmintát ezt követően szövettani vizsgálatra küldik, amelyből megállapítható, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Ha daganatra utaló képletet találnak, további vizsgálatokra is szükség lehet. A szövettani eredmény mellett képalkotó vizsgálatokkal – például CT-vel – ellenőrizhetik, hogy a daganat milyen kiterjedésű, érintett-e más szervet vagy nyirokcsomót. Ezek az eredmények segítenek a betegség stádiumának meghatározásában és a megfelelő kezelés kiválasztásában.

A vastagbélrák kezelése a daganat elhelyezkedésétől, kiterjedésétől és a beteg általános egészségi állapotától függően történhet műtéttel, kemoterápiával, sugárkezeléssel vagy ezek kombinációjával. A korai stádiumban felfedezett daganatok sok esetben eredményesen kezelhetők, ezért különösen fontos, hogy ne halogassuk a szűrővizsgálatot.

Milyen tünetek esetén forduljunk azonnal orvoshoz?

Fontos különbséget tenni a szűrővizsgálat és a panaszok miatt szükséges kivizsgálás között. Ha véres székletet, tartós székelési változásokat, megmagyarázhatatlan fogyást vagy visszatérő hasi fájdalmat tapasztalunk, ne várjuk meg a következő szűrési meghívót! Keressük fel a háziorvosunkat, aki szükség esetén gasztroenterológiai kivizsgálásra irányít bennünket. A szűrés ugyanis elsősorban a tünetmentes emberek vizsgálatára szolgál, a már jelentkező panaszok pedig célzott diagnosztikai kivizsgálást igényelnek.