- Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a Baleseti Intézetben történt felmondások a jelenlegi bérezési rendszer problémáira világítanak rá.
- A miniszter szerint a 2027-re tervezett bérrendezés és az új bértábla segíthet megelőzni a hasonló eseteket.
- Hegedűs Zsolt úgy látja, a béremelés mellett regionális irányításra is szükség van.
Miért mondott fel 13 szakápoló a Baleseti Intézet intenzív osztályán?
Ahogy arról mi is beszámoltunk, tizenhárom szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézet intenzív osztályán, mert elmaradt a korábban ígért béremelésük, miközben más intézményekben havi bruttó 180-260 ezer forinttal többet keresnének. A távozók az osztály ápolói állományának csaknem felét teszik ki, és vélhetően további felmondások is várhatók. Az intézmény jelenleg még biztosítani tudja a betegellátást, de a felmondási idő lejárta után kérdésessé válhat az osztály működése. A történtekre Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is reagált.
Mit mond Hegedűs Zsolt a tömeges felmondásokról?
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint ez az eset rámutat a jelenlegi bérezési rendszer problémájára. „Ha ugyanazon a bérsávon belül nagy a különbség az alsó és a felső határ között, és az egyik kórház jóval több kiegészítést tud adni, mint a másik, akkor hasonló munkáért nagyon eltérő fizetést kínálhatnak. Érthető, hogy egy ápoló elfogad egy jobb ajánlatot. Ha azonban egy osztályról rövid időn belül több tapasztalt kolléga távozik, egy évek alatt összeszokott csapatot kell újra felépíteni. A jelenlegi szakemberhiány mellett a távozók pótlása még nehezebb” – fogalmazott Facebook-posztjában. Hozzátette, a kórházak által kínált bérek miatti, úgynevezett elszívóhatás Budapesten a legerősebb.
A felmondások előtt már zajlottak a béregyeztetések az érintett szakdolgozók és a kórház vezetése között. A vezetés közlése szerint folytatják a tárgyalásokat, és az Országos Kórházi Főigazgatóságot is tájékoztatták a helyzetről. Most az a legfontosabb, hogy a kórház vezetése, az OKFŐ és az Egészségügyi Minisztérium összehangolja a szükséges lépéseket. A betegellátásnak a tárgyalások alatt is folyamatosnak és biztonságosnak kell maradnia, a dolgozóknak pedig tartós megoldásra van szükségük – szögezte le az egészségügyi miniszter.
Hogyan változhatnak az egészségügyi bérek 2027-től?
Hegedűs Zsolt szerint a hasonló eseteket hatékonyan megelőzheti a 2027-re tervezett bérrendezés, valamint az egységes, végzettséghez és szakmai gyakorlathoz kötött, új bértábla bevezetése. A tervek szerint az alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek majd, ám az alacsonyabb keresetűek esetében akár 30-35 százalékos növekedés is lehetséges. A kórházak továbbra is felkínálhatnak majd többletjuttatásokat.
A tervek szerint külön keretből adhatnak többletjuttatást a kiemelt vagy különösen nagy terhelésű osztályokon végzett munkáért, a nehezen betölthető munkakörökben vagy a nagyobb felelősséggel járó feladatokért. A helyi vezetők látják, hol van erre szükség, de ez nem eredményezhet jelentős bérkülönbségeket a kórházak között. A dolgozóknak pedig tudniuk kell, milyen szempontok alapján járhat a kiegészítés” – magyarázta Hegedűs.
Regionális irányításra is szükség van a miniszter szerint
A bérrendezést regionális irányítás egészítené ki, amelyben régió kórházai összehangoltan terveznék meg az ellátást, és közösen kell felmérniük a szakdolgozói létszámot, az utánpótlás sürgősségét és az ellátandó feladatokat. „A bértáblát és a kiegészítések szabályait a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább finomíthatjuk, a béreket pedig a gazdaság teljesítményéhez igazodva tovább emelhetjük. A betegek szempontjából az számít, hogy a régió minden kórházában legyen elegendő, jól képzett szakdolgozó az ott ellátott feladatokra” – mutatott rá az egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt.