Mi a leghatásosabb fogmosási módszer?
Sokan gondolják azt, hogy az elektromos fogkeféket a lusta embereknek találták ki. Ez még akár igaz is lehetne, de az elektromos fogkefék tulajdonosainak (és itt kifejezetten az oszcillálófejes kefékre gondolunk) sokkal fehérebb fogaik vannak, ráadásul - a Cochrane Oral Health Group felmérései szerint - három hónapos időszak alatt azoknál, akik elektromos fogkefét használtak, 21 százalékkal csökkent a plakk mérete és 11 százalékkal csökkent az ínygyulladás mértéke - összehasonlítva a hagyományos, kézi fogkefékkel. Ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos fogkefék nem jók, csak annyit, hogy mindenkinek megvan a maga fogmosási rutinja és ebben igen gyakorta figyelmen kívül hagyunk területeket.
Az sem mindegy, milyen fogkefével mossuk fogainkat
És mikor mossak fogat?
Legalább kétszer: egyszer lefekvés előtt, egyszer pedig valamikor napközben. Sokan vitatják például azt, hogy reggeli előtt vagy után érdemes fogat mosni . Sokszor ez azon is múlik, hogy mit ettünk. Ha például reggeli gyümölcslevet vagy friss gyümölcsöt fogyasztunk, akkor nem tancsáos, mivel ezek savtartalma elpuhíthatja a fog felületét, ezzel eltávozik a zománcfelületről némi kálcium és foszfát, a fogmosás pedig kifejezetten gyengítheti a fogat. Bár a száj pH-értéke perceken belül visszaáll, a fog felülete egy jó órán át puhább lesz.
És használjak fogkrémet is?
A fogkefével való dörzsölés az ínygyulladástól véd, a fogkrém fluoridtartlama pedig a fogszuvasodástól véd. Ha fogunk felülete folyamatosan puhul és újra megkeményedik, hasznos, ha a megkeményedés során fluoriddal érintkezik a fogunk, ez ugyanis beépülve megerősíti fogainkat. Ezért olyan fogkrémet érdemes használnunk, amelyben legalább 1350 ppm fluorid található (100 g fogkrémben körülbelül 1000-1500 ppm, körül-belül 0,1 g fluorid van) . Érdemes tudni: fogmosás után a legjobb nem öblíteni, ilyenkor ugyanis a lehető legtöbb fluorid marad a fogainkon.
És szájvizet is?
A fentiekből már kiderülhetett, hogy a fluoridos szájvíznek nem sok értelme van fogmosás után: lemossuk a fluoridot még több fluoriddal? Hasznos viszont lehet akkor, amikor a fogunkon lévő fluorid mennyiségét két fogmosás között kell fenntartani - főként akkor, ha igen esélyes a szuvasodás. Természetesen a szájvízben nem csak fluorid van, hanem fertőtlenítők is, például klórhexidin, ami nemcsak lélegzetünket frissíti, hanem azon baktériumokat is megöli, amelyeket nem érünk el fogkefével.
És fogselymet is?
A plakk nemcsak fogaink között, hanem fogaink felületén is megtapad és elég nehéz csak fogkefével eltávolítani ezt. Ha nem távolítjuk el, egyre nő az ínybetegségek esélye. A felmérések szerint azonban azok, akik rendszeresen mosnak fogat és fogselymet is használnak utána, kevesebb ínyvérzést tapasztalnak. Egyes kutatások azt is mondják, hogy a fogközi kefék hatásosabbak az ínygyulladás eltüntetésében, mint a fogselyem, de ezt még nem lehet 100 százalékos biztonsággal kijelenteni.
Jó vagy rossz a fogunknak a rágógumi?
Egészen addig, amíg nincs benne cukor, kifejezetten jó. Stimulálja a nyáltermelést, ezzel csökkenti a fogak erodálódását, egyúttal pedig segít eltávolítani a fogaink közé ragadt ételdarabokat.
Tényleg félévente fogászhoz kell járnom?
Ha rossz állapotban vannak a fogaink, akkor igen, határozottan. De csak hogy kipipálhassuk azt, hogy minden félévben fogászhoz járunk, az kifejezetten drága mulatság lenne. Az biztos, hogy a 18 év alatti gyermekek fogai hamarabb szuvasodnak, úgyhogy nekik évente egyszer tanácsos lenne fogászhoz menni - azon felnőtteknek pedig, akiknek nincsen problémájuk a fogaikkal, elég minden 24 hónapban.
