4 ok, ami a kellemetlen szájszagot előidézheti

Mindenki tudja, hogy a dohányzás, a fokhagymás étel vagy éppen a kávé fogyasztása nem marad észrevétlen a beszélgetőpartner előtt. A kellemetlen szagú lehelettől ugyanis legtöbbször a környezet szenved, az érintettek fele ugyanis nem érzékeli a problémát.

"Van, amikor az illetőnek ki sem kell nyitnia a száját ahhoz, hogy rossz szag áradjon ki belőle" - mondja dr. Soós Krisztina háziorvos. "Orvosi szempontból megkülönböztetjük a két esetet: a szájszag (foetor ex ore) valóban a szájüregből származik, míg a csukott száj mellett, orron kilélegzett bűzös lehelet (halitózis) mélyebbről ered. Gyakran baktériumok bomlásterméke okozza a szagot, de utalhat többek között anyagcserezavarra, refluxra is."

Rejtett gócok

A baktériumok remek táptalajra lelnek a szájban maradt éltelek, különösen a fehérjében gazdag fogások (például húsfélék, zsírban dús tejtermékek, hal) maradékaiban. Megtelepedve a fogak felszínén, a fogkövön, fogínyárokban, a nyelv hátsó felén a nagy ízlelőbimbóknál telepeket, plakkot, mikrokolóniákból álló biofilmet alkotnak. Aktivitásukról árulkodik az anyagcsere-végterméküket kísérő szag, például a fehérjék lebontását kísérő kéntartalmú vegyületek szaga. Az étkezések utáni szájöblítéssel, a rendszeres, gondos fog- és szájápolással vissza lehet szorítani ezeknek az anaerob baktériumoknak a számát. Ebbe beletartozik a rossz fogak kezelése, elektromos fogkefe használata, a fogközök fogselymezése, a búvóhelyek szájvizes öblögetése.

Baktériumgóc nem csak a szájüregben alakulhat ki. A halitózis az orrmelléküreget, a légutakat, a tüdőt és a felső tápcsatornát érintő gyulladásos folyamatról árulkodik. Gennyes mandula, melléküreg-gyulladás, idült tüdőfertőzés, tályog kísérő tünete lehet, de okozhatják a nyelőcső kiöblösödése, a gyomorkimenet szűkülete miatt pangó ételmaradékon megtelepedő baktériumok is. Ebben az esetben a hangsúly az alapbetegség kezelésén van.

Száraz száj

A szájszag természetes elűzője a nyál, ez ugyanis semlegesíti a baktériumok által kibocsátott savakat, mintegy "kiöblíti" a szájüreget. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként csökken a nyálképződés, az antihisztaminok például a központi idegrendszerre hatva a nyálképződést is blokkolják, de bizonyos betegségek, a stressz és a szájon át légzés is szájszárazságot okoz.

A szájszárazság nemcsak kellemetlen érzés, a szájszag is a velejárója. Ebben az esetben különösen fontos a bőséges folyadékfogyasztás, tüneti kezelésként pedig hasznos lehet valamilyen gyógynövénytartalmú, aromás, cukormentes drazsé szopogatása, illetve a rágógumizás, ami fokozza a nyáltermelődést.

Anyagcserezavarok

Acetonszagú lehelet árulkodik arról, ha a szénhidrát-anyagcsere felborul, például az 1-es típusú súlyos cukorbetegség esetében. Ilyenkor a sejtekhez nem jut elegendő cukor, és egy lebontó folyamat kezdődik , amelynek során ketontestek keletkeznek - ez okozza a jellegzetes leheletet. A cukorbetegnek és a környezetének fontos figyelmeztető jel ez az állapotára, a cukorszintmérés esedékességére. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyerekeknél előfordulhat, hogy az egyéb jellegzetes tünetek megbújnak, ám azokat megelőzve a lehelet már jelzi a diabéteszt. (Az alkoholbetegség is előidéz hasonló "éhezéses" állapotot és acetonszagú leheletet, így egy utcán fekvő embernél nem mindig lehet egyértelműen megítélni, mi okozta a rosszullétét.)

Szigorú szénhidrátmentes fogyókúra, például Atkins- vagy ketogén diéta mellett is jelentkezhet ez az acetonszagú lehelet, hiszen szénhidrát hiányában ugyanaz a lebontó folyamat zajlik le.

Az ammóniaszagú vagy urémiás lehelet csak kórházba látogatva csapja meg az orrot, mindkettő súlyos, végstádiumú máj-, illetve veseelégtelenségről árulkodik.

Emésztőrendszeri okok

Már egy egyszerű gyomorrontás esetén is jellemző, hogy átmenetileg nem termelődnek emésztőnedvek, így nyál sem. (Amikor betegek vagyunk, érezzük a savanyú vagy keserű szájízt.) A refluxos tünetek legjellegzetesebbje, a gyomorszáj elégtelen záródása miatti savas visszaáramlás is járhat rossz szájízzel és szájszaggal, de rekeszizomsérv , fekélyesedés is állhat a háttérben. Betegség kialakulására vagy az állapot romlására utalhat, ha a megszokott "szánk íze" kellemetlenné válik, vagy észleljük magunkon a rossz szájszagot.

Egyszerű megoldások Alapvető, hogy ne mulasszuk el a napi fogápolást, és félévente keressük fel a fogorvost akkor is, ha még nincs panaszunk. Ezzel kizárhatjuk a szájüregből eredő, baktérium okozta szájszagot. A dohányzásról való leszokás sok egyéb mellett ebből a szempontból is jó döntés. Ha mi magunk nem érezzük rossznak a leheletünket, attól még nem biztos, hogy minden rendben van. A szájszag tabunak számít, annak megemlítése a legtöbb embernek kellemetlen. Mindenki élhet tehát a gyanúval, hogy ez bizony vele is előfordulhat, különösen, ha dohányzik, száraz a szája, fehérjében dús vagy aromás ételt evett, vagy éppen refluxa van. Amennyiben kiderül, hogy a leheletünk bűzös, és kizártuk a nem megfelelő szájhigiénét, forduljunk a háziorvoshoz egy alapos kivizsgálás elindításáért.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

A cikk a Nők Lapja Egészség októberi számában jelent meg.