"Kihullanak a fogak a hideg víztől"
Káros tévhitek a fogápolásrólElég-e naponta kétszer fogat mosni? Az elektromos vagy a hagyományos kefe jobb? Abba kell-e hagyni a fogmosást, ha vérzik az ínyünk? A leggyakoribb tévhitekről kérdeztünk szakembereket.
Nem lehet elég alaposan körbejárni a témát: afogápolásaz egyik legfontosabb napi rituálénk. Mivel a fogápolási trendek, eljárások és eszközök gyorsan fejlődnek, ma már senki számára nem elérhetetlen a tökéletesen ápolt és tiszta fogsor. Van azonban néhány szabály, amelyet érdemes betartani. Fogorvosokat kérdeztünk a kerülendő és követendő példákról, a tévhitekről és félreértésekről.
1. tévhit: "Jó erősen kell sikálni a fogakat, és akkor szép fehérek lesznek!"
A fog tisztasága és színe nem a mosás erejétől függ, sőt! Fogorvos-dentálhigiénikus szakemberek hangsúlyozzák: az erőteljes mozdulatokkal akár kárt is okozhatunk. "A fogazatot úgy kell elképzelni, mint egy bonyolult formájú tárgyat. Nem az a lényeg, hogy minél erősebben dörzsöljük a kiemelkedő részeket, mert akkor a hézagok és a nehezen elérhető fogfelszínek lepedékesek maradnak. A lényeg a megfelelő technikán és az odafigyelésen van" - magyarázza dr. Szádeczky Anikó fogorvos, fogszakorvos. Többféle helyes tisztítási technika létezik, dr. Szádeczky a pici, körkörös mozgatást ajánlja. Amit mindenképpen érdemes elkerülni: hogy fogmosás során a hézagokba nyomkodjuk a lepedéket.
"Ha valaki rossz technikával - például vízszintesen sikálva -, nem megfelelő eszközökkel, hosszú ideig mos fogat, éppen ellenkező hatást érhet el: kárt tehet a fogazatában. A helytelen mozdulatok évek alatt fognyaki kopáshoz, ínysérüléshez vagy akár íny-visszahúzódáshoz is vezethetnek" - hívja fel a figyelmet a hatékony és alapos fogmosás fontosságára Takács László fogorvos, fogszakorvos. A napi két fogmosás a legújabb ajánlás - régebben úgy tartották, hogy minden főétkezés után érdemes eltávolítani az ételmaradékot és a lepedéket -, és ez elegendő is lehet, ha hatékonyan és gondosan végezzük. Különösen, hogy a legújabb generációs fogkrémek és szájvizek már akár 12 órán át tartó védelmet is biztosíthatnak.
Egy fogmosás az ajánlások szerint átlagosan 2-3 percig tartson, attól függően, hogy kinek milyen a fogazata és milyen fogkefét használ. Ez az idő viszont kevés például a fogágybetegségben szenvedőknek. "Náluk akár tíz perc is lehet a tisztítás optimális ideje. De ha valaki fogselymet vagy fogköztisztító kefét is használ - és ez lenne a normális napi rutin -, akkor sem elég a 2-3 perc" - hívja fel a figyelmet a lehetséges eltérésekre dr. Szádeczky Anikó.
2. tévhit: "Ha sok édességet eszel, elromlanak a fogaid."
Ki ne emlékezne erre a riasztó mondatra gyerekkorából? Az állítás részben igaz, de a szakemberek hangsúlyozzák: alapvetően nem az édességfogyasztás okozza a fogromlást. "Négy tényező játszik szerepet a fogszuvasodás kialakulásában: az öröklődés, a táplálkozás, a tisztítási rutin és a használt eszköz" - ismerteti dr. Szádeczky. Mint mondja, a táplálkozásban természetesen az édességfogyasztás is benne van, de a fogak állapotának romlását elsősorban az okozza, hogy sokan nem szoktak nassolás után fogat mosni. Ha odafigyelünk rá, hogy szánkban és fogazatunkon ne maradjon hosszabb ideig cukros bevonat, és alapvetően egészséges, jól tisztítható fogaink vannak, akkor a mérsékelt édességfogyasztás nem fog különösebb problémát okozni.
Más viszont a helyzet egy szuvas fogazat esetében, ahol az üregek belsejében és a hézagokban könnyen megül a cukor és a lepedék, illetve nehézkesebb a tisztítása, így az édességmajszolás meggyorsíthatja az állapotromlást. Éppen ezért módjával érdemes nassolni, és ami különösen fontos: gyerekeknél ügyeljünk a rendszeres fogmosásra, mert ők hajlamosak egész nap falatozni.

3. tévhit: "Ha vérzik az ínyed, hagyd abba a fogmosást, és kerüld az érzékeny területeket!"
A lehető legrosszabb, amit fogainkkal tehetünk, ha a vérzéstől való félelem, a kellemetlenség miatt elmismásoljuk az alapos fogmosást. Ez ugyanis komoly problémák - például ínysorvadás - kialakulásához vezethet. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a vérzés okát, és ha sebes az ínyünk, érdemes óvatosan bánni a fogkefével. "Ez egy ördögi kör: azért vérzik az íny, mert gyulladt, a gyulladást pedig leggyakrabban lepedék okozza. Ami akkor rakódik le, ha nincsenek alaposan megtisztítva a fogak" - mondja dr. Takács László.
Felhívás!
Ha olyan tartalomba botlik az interneten, amelyről gyanítja, hogy nem hiteles, küldje el a HáziPatika.com-nak, a szerkesztőség utánajár, mi az igazság.
4. tévhit: "Ha egyszer sárga fogakat örököltél, bármit teszel, olyan is marad."
Szakemberek szerint ez az állítás ebben a formában nem igaz. "Az élettanilag sárgás fogzománcban sokszor több a fluorid. Ha megnézzük a sárgás szemfogakat, látjuk, hogy nagyon vastagok, erősek, ritkán szuvasodnak. Egy természetesen sárgás fogazat sokszor ellenállóbb, mint egy világosabb. Ami előny lehet. És a fenti vélekedéssel ellentétben ki lehet fehéríteni" - magyarázza dr. Szádeczky Anikó. A szürkés fogazat viszont már nehezebben fehéríthető, ahogy a szerzett - például gyógyszerszedés következtében kialakuló - fogszínhibák is problémásabban kezelhetőek.
"A fenti állítást érdemes kettébontani. Hogy valaki sárga fogakat örökölt, adottság, a másik, hogy lerakódás van a fogain. Az összes lerakódást el lehet távolítani, de azon, hogy valaki genetikailag milyen fogakat örökölt, nem lehet változtatni, hiába a rendszeres mosás. A szakember segítségével végzett fogfehérítés viszont erre is megoldást jelent, de csak akkor, ha az illető fogazata megfelel a fogfehérítés alapfeltételeinek"- mondja dr. Takács.
5. tévhit: "A fogfehérítés teljesen szétroncsolja a fogzománcot."
"Ha hozzáértő szakember végzi a fogfehérítést, előzetes vizsgálat, állapotfelmérés után, meghatározott időközönként és biztonságos eszközökkel, akkor a fogzománc nem fog sérülni" - oszlatja el a tévhitet dr. Szádeczky Anikó. A fogfehérítés valójában oxidáció. Kémiai folyamat, amellyel a fogzománcba annyi oxigént juttatnak be, hogy fehérítsen. Mindeközben viszont védeni kell az ínyt a sérüléstől, mert az oxidáció másképp hat a lágy szövetekre, mint a fogzománcra.
"Természetesen ha valaki túlzásba viszi a fogfehérítést, házilag próbálkozik vagy nem megbízható helyen végezteti, megsérülhet a fog szerves állománya. Az amerikai előírások szerint évente lehet ismételni a professzionális fogfehérítést: ebben az esetben még nem káros. Egyébként időközben megszigorították a fogfehérítési eljárásokat is: csökkentették a felhasznált anyag erősségét " - magyarázza dr. Szádeczky.
Dr. Takács László ehhez még annyit tesz hozzá: mindennel lehet kárt okozni. "Viszont az Európai Unió nemrég szabályozta, hogy ki végezhet fogfehérítést: szaktudáshoz, végzettséghez, és a megfelelő kereskedelmi forgalomban vásárolható anyagok használatához kötötték. Ha mindez teljesül és a páciens is alkalmas rá, akkor veszélytelen lesz a beavatkozás." Hogy a fogfehérítést elvégezhessék, alapos kivizsgálásra van szükség: megnézik például, milyen állapotban van a fogzománc, nem gyulladt-e az íny, vannak-e szuvas fogak.
6. tévhit: "Fehérítsd a fogaidat házilag, természetes módszerekkel, hogy ne sérüljön: eperrel és sütőporral, szódabikarbónával, tengeri sóval és borsmentaolajjal, kis citrommal."
Szakemberek mindenkit óva intenek a házi praktikák gondolkodás nélküli bevetésétől. "Az ember mindig mérlegeljen, vagy nézesse meg szakemberrel, milyen állapotban van a fogazata. Gyulladt ínyre, szuvas fogra vagy savkárosodott zománcra nem kis felelősség házilag ajánlott anyagokat használni" - figyelmeztet dr. Takács László. Mint mondja, egészséges fogazatúaknál nem okoz problémát, ha alkalmanként szódabikarbónába vagy valamilyen kereskedelmi forgalomban kapható fogporba mártják a fogkrémes kefét, de erről is érdemes előre egyeztetni a fogorvossal.
"Bizonyos népi gyógyászati praktikák akkor jöhetnek jól, ha egy probléma akut, és épp nincs lehetőség orvoshoz fordulni. Hallottam olyat, hogy valakire utazás közben tört rá a fogfájás. Vékony szeletre vágott paradicsomot tett az érintett terültre, amitől elmúlt a fájdalom. Létezik ilyen, de mindenképpen ajánlott az évenkénti szűrővizsgálat" - magyarázza dr. Takács.
"A fent említett megoldásokkal vigyázni kell, ha ugyanis valaki szódabikarbónát vagy különféle fogporokat kever össze savas anyagokkal - citrommal vagy eperrel - ellenkező hatást érhet el, ezek ugyanis remekül oldják a fogzománc felületét" - hívja fel a figyelmet a házi kísérletezés potenciális veszélyeire dr. Szádeczky Anikó. Mint mondja, ha mindez ráadásul rossz fogmosási technikával is párosul, egy idő után kikophatnak a fogtövek, érzékennyé válhatnak a fogak.
7. tévhit: "Ha hideg vízzel mosol fogat, ki fog hullani!"
Ez az állítás régóta tartja magát a köztudatban, de nem igaz. "A fogmosáshoz alapvetően nem is kellene víz, csak a végén, a szájöblítéshez. A nagyon hideg víz abból a szempontból nem szerencsés, hogy fogzománcrepedéseket okozhat. De nem fognak kihullani tőle a fogak" - mondja dr. Szádeczky.

Drága tévedés
Egyre népszerűbb a fogbeültetés, ám ahhoz, hogy a siker száz százalékos legyen, több dologra is oda kell figyelni. Annak ellenére, hogy egy jó implantátumnak évtizedekig ki kell tartania, előfordulhat, hogy már a beültetés után gondok adódnak. Kattintson!
Dr. Takács hozzáteszi: az extremitás - a túl meleg és a túl hideg víz - valóban kerülendő, mert a szájban lévő és a hideg víz közötti nagy hőmérséklet-különbség nem tesz jót a fogzománcnak.
8. tévhit: "Az elektromos fogkefe csak divathóbort, legjobb a hagyományos!"
Mindkét eszköznek lehet létjogosultsága a szakemberek szerint. Az elektromos fogkefe hatékonyabb lehet a normál, átlagos fogazatúaknál, de csak ha megfelelő technikával használják. "Külföldi vizsgálatok megerősítették, hogy akik kézi fogkefével is ügyesen mosnak fogat, azoknál is jobban beválik az elektromos" - ismerteti dr. Szédeczky Anikó. Náluk nem áll fenn a veszély, hogy csak átsuhannak a fogakon és kihagyják a kritikus részeket. Bizonyos esetekben viszont - egyenetlen, torlódott fogaknál - nem ajánlott kizárólag elektromos fogkefét használni.
"Ha valaki az elektromos fogkefe mellett dönt, mindenképpen jó minőségűt válasszon: megbízható, ismert márka termékét, amellyel nem tud akaratlanul is rossz mozdulatot tenni" - tanácsolja dr. Takács László, aki szerint jó technikával hagyományos fogkefével is biztosíthatóak a lepedékmentes fogak. Mindegy, mit használunk, csak hatékony legyen. Aki nem biztos benne, hogy megfelelő technikával mos fogat, az önellenőrzéshez beszerezhet a patikában plakkfestő tablettát, amely mosás után - szétrágva - megfesti a fogakon maradt lepedéket. Így jól látható, hogy min érdemes változtatni, hogyan lehet tovább fejleszteni fogmosási technikánkat.
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
Gyilkos tévhitek a HPV-oltásról - Amit mindenkinek érdemes tudni
A fogamzásgátlók tönkreteszik a nőket? - Tévhitek és mellékhatások
Gyógyítja-e a rákot a C-vitamin?
Lázcsillapítás: mikor kell, mikor nem?
Nagy átverés a csigolyatérkép
Halálos tévhitek a kanyaróról és az MMR védőoltásról
Gyilkos tévhitek a kemoterápiáról - Mit ne vegyünk be?
Méregtelenítés: nem használ, de belehalunk
40 felett: megéri-e gyereket vállalni? - Tévhitek a késői szülésről
Durva tévhitek az ekcémáról - Nem minden az, aminek látszik
"Nem a leégés okozza a bőrrákot" - Életveszélyes tévhitek a napozásról
Daganat lesz a sérült anyajegyből? - Halálos tévhitek a melanómáról
"Nem okoz rákot, ha a mellet összenyomják" - Miért ment életet a mammográfia?
Elképesztő tévhitek a körömgombáról
Durva tévhitek a narancsbőrről
Fájdalmas tévhitek az aranyérről
Hihetetlen tévhitek a hajhullásról
Veszélyes tévhitek a pattanásokról
"A rossz koleszterin igazi méreg" - Káros tévhitek a koleszterinről
Durva tévhitek a megfázásról
"Térj észhez, szedd össze magad!" - Súlyos tévhitek a depresszióról
"Kihullanak a fogak a hideg víztől" - Káros tévhitek a fogápolásról
Mikortól hivatalos a terhesség?
Bölcsességfog: mítoszok és tények
A D-vitamin mítosza: tényleg mindent megelőz?
Értékelje a cikket!