A legújabb fogyókúrás tanácsok nemcsak arra terjednek ki, hogy miket fogyaszthatunk, hanem arra is, hogy mikor együk azokat. Bizonyos diéták olyan szakaszos étrendet javasolnak, amely a hét bizonyos napjain vagy a nap bizonyos óráiban csökkentett kalóriabevitelt ír elő.
Az egyik legismertebb ezek közül az 5:2 diéta , amelynek lényege, hogy a hét öt napján a megszokott étrendet követjük, két nap azonban jóval kevesebb szénhidrátot szabad csak fogyasztani. Ehhez hasonló, ám még drasztikusabb a 24 órás, avagy Eat-Stop-Eat diéta, amely szerint a hét egy napját teljesen végig kell böjtölni. Egyre többen követik a 16:8-as diétát is, amely már nem heti, hanem napi bontásban határozza meg a kalóriabevitel intervallumát: eszerint az összes étkezésünket egy napi 8 órás időszakba kell bezsúfolnunk, a maradék 16 órában pedig nem fogyaszthatunk semmilyen táplálékot.
Ezért az egyik legnépszerűbb étrend
A Nemzetközi Élelmiszer-információs Tanács (International Food Information Council Foundation) kutatása szerint a fent is bemutatott, szakaszos diéták voltak a 2018-as év legnépszerűbb táplálkozási trendjei. De valóban hatékonyan és biztonságosan fogyhatunk ezeket a módszereket követve?
Az Annual Review of Nutrition több, a témában végzett kutatás eredményét is összegezte, és arra jutott, hogy a szakaszos diéták valóban segítik a fogyást - legalábbis 16 vizsgálatból 11 igazolta, hogy a résztvevők megszabadultak néhány felesleges kilótól. Ennek egyik legegyszerűbb oka a cikk szerint, hogy a fent említett diétát követők az átlagosnál kevesebb kalóriát juttatnak a szervezetbe, ami értelemszerűen fogyást eredményez. Hozzátették ugyanakkor, hogy a hosszas, egy egész napra kiterjedő böjtölés nem a legjobb megoldás, hiszen olyan falásrohamokat válthat ki, amelyek nem csupán egészségtelenek, de a fogyásban sem segítenek.
A módszer követői szerint őseink étkezési szokásait is valamennyire a fent vázolt szakaszos evés jellemezte, tehát ez tekinthető a természetes, így egészséges étrendnek. Évszázadokkal ezelőtt persze nem diétás okok miatt ettek így, hanem azért, mert az élelmiszereket nem tudták hosszabb időre tartósítani, így amíg volt étel, addig bőségesen fogyasztottak, majd a böjti szakasz következett egy újabb sikeres vadászatig.
Napjaink embere azonban már teljesen más körülmények között él. Az ételeket egyrészt sokkal hosszabb ideig tárolhatjuk veszély nélkül, másrészt pedig lényegesen kevesebbet mozgunk, ami miatt nem az éhezés, sokkal inkább az elhízás jelent már veszélyt. Az az étrend tehát, amely megfelelő volt az elődeinknek, nem biztos, hogy számunkra is ideális.
Nem mindenkinek javasolt a szakaszos diéta
Dr. Linia Patel dietetikus szerint a sikeres fogyókúrához nem mindig elég, ha általános táplálkozási tanácsokat kap a páciens arról, hogy például mennyi szénhidrátot és zöldséget fogyasszon. Sok embernek szüksége van könnyen értelmezhető és szigorú szabályokra - akár olyanokra, hogy bizonyos órákban vagy napokon nem ehet - ahhoz, hogy tartani tudjon egy diétát. Ráadásul a szakaszos diétákkal nem kell lemondanunk egyetlen élelmiszercsoportról sem, a megadott időtartományban azt ehetünk, amit akarunk. Főként ezen okokból igen népszerű ez az étrend.
A dietetikus szerint ugyanakkor a szakaszos diéta legnagyobb veszélye, hogy a diétás időszakokban megspórolt kalóriát jóval nagyobb mennyiségben pótolják vissza a többi napon. Fontos továbbá, hogy az étrendnek is magas tápértékűnek kell lennie, tartalmaznia kell esszenciális zsírokat, fehérjéket, lassú felszívódású szénhidrátokat, valamint rostdús zöldségeket és gyümölcsöket is. Nem igaz tehát az sem, hogy a fogyókúrázó ilyenkor bármit ehet: csak megfelelően összeállított és hosszú távon is fenntartható étrenddel lehet tartós sikereket elérni.
Nem ajánlott továbbá a szakaszos diéta terhes nőknek és szoptató kismamáknak, valamint bizonyos étkezési zavarokkal (anorexia, bulimia ) küzdőkre is veszélyes lehet. De még az egészséges embernek is csak szigorú orvosi felügyelet mellett javasolt belevágni - emelte ki a dietetikus.
Forrás: BBC
