Nagysejtes vérszegénység: mi köze van a B12 vitaminhoz?

Szervezetünk és immunrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez számos vitamin, nyomelem és ásványi anyag szükséges. Előbbiek közé tartozik a B12-vitamin (kobalamin) is. Mivel kulcsszerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban – ezzel együtt a testsúly szabályozásában –, a fáradtság és kimerültség csökkentésében, az idegrendszer normális működésében, a kognitív funkciók és a memória serkentésében, valamint a vörösvértestek képzésében, fontos, hogy tudatosan gondoskodjunk a szükséges napi mennyiség beviteléről. Egészséges felnőttek esetében ez átlagosan 2-3 mikrogramm.

Miben van kobalamin?

Jelentős mennyiségű B12-vitamint természetes formában, vagyis táplálkozás útján csak állati eredetű élelmiszerekkel tudunk bejuttatni a szervezetünkbe. Gazdagon rejtik a húsfélék, a máj, de a tojásban és a tejtermékekben is megtalálható. Ahogy egyes zöldségekben, például a savanyú káposztában is, ám ezekben csak elenyésző mennyiségben.

Éppen ezért, ha valaki vegetáriánus vagy vegán étrendet követ, esetleg életkorából vagy egészségi állapotából adódóan – vagy mert várandós, vagy mert olyan alapbetegsége van, ami miatt nehezen szívódik fel gyomrából, vagy beleiből a B12-vitamin, esetleg a felszívódást gátló gyógyszert szed –, fokozottan ügyelni kell a pótlására. Hasznosulását akadályozhatják a különféle felszívódási zavarok, gyomor- és bélrendszeri problémák, például az atrófiás gyomorhurut is. Amennyiben szervezetünk emiatt nem jut hosszú távon elég B12-vitaminhoz, hiánybetegség alakulhat ki. Erre utaló tünetek lehetnek a különféle gyomor- és bélrendszeri-, valamint bizonyos idegrendszeri panaszok.

Mikor beszélhetünk nagysejtes vérszegénységről?

A nagysejtes vérszegénységet (megaloblastos anaemia) leggyakrabban a B12-vitamin tartós hiánya okozza, de bizonyos esetekben folsavhiány is állhat a háttérben. A pontos diagnózis felállításához minden esetben vérvizsgálatra van szükség. Vérszegénység esetén a vörösvérsejtképződés lelassul. Megaloblastos anaemia akkor alakul ki, amikor a vérben található vörösvértestek száma mikroliterenként 4 millió alá esik. A vörösvértestek számával együtt azok mérete, térfogata és hemoglobintartalma is változik: az átlagosnál  lényegesen nagyobbak, illetve magasabbak lesznek. Amennyiben a nagysejtes vérszegénységet valóban a B12-vitamin hiánya okozza, folyamatos pótlásával könnyen és viszonylag gyorsan megszüntethető.

A vörösvérsejtek termelődésében és az idegszövetek egészséges működésében is kulcsszerepe van a B12-vitaminnak, hiánya pedig komoly veszélyt jelenthet az egészségünkre. Mutatjuk, mekkora bevitelre van szüksége belőle a szervezetünknek, és hogyan pótolhatjuk legkönnyebben. Mennyi B12-vitaminra van szükségünk naponta?

Hogyan kezelhető ez az állapot?

A diagnózis felállítása után a kezelőorvos javaslatára többféle vitaminpótlási lehetőség is kínálkozik. Ezek közé tartozik az egy hónapon át naponta beadott B12-vitamin injekció, amit általában havi, fenntartó dózis követ. A hiányzó B12-vitamint táplálékkiegészítők formájában is pótolhatjuk. Mivel a szájnyálkahártyán keresztül remekül felszívódik, rágótabletta formájában is fogyaszthatjuk. Ez a megoldás azok számára lehet különösen előnyös, akik gyomor- és bélrendszeri felszívódási zavarokkal küzdenek.

A B12-vitamin mellé érdemes valamilyen vastartalmú készítményt is szedni, ezek ugyanis elősegítik a vörösvérsejtképződést. Mivel a B12-vitamin felszívódása az életkor előrehaladtával a természetes öregedési folyamat részeként romlik, szintjét 55 éves kor felett ajánlott rendszeresen ellenőriztetni.