Tévhit: A margarin iparilag előállított élelmiszer, amit ráadásul hidrogénezett növényi olajból készítenek.
A margarint születésekor az 1800-as évek közepén kézzel készítették, az ipari gyártás a 20. században terjedt el. Ma már a többi élelmiszerhez hasonlóan főként ipari körülmények között állítják elő, de otthon is lehet készíteni, ha nem sajnáljuk rá az időt és az energiát. A margarint jó minőségű növényi olajokból, természetes növényi zsírból és vízből keverik. A jó minőségű termékben nincs hidrogénezett növényi olaj, hiszen a modern gyártási technológiák során már nincs szükség erre.
Tévhit: A margarin magas transzzsírsav-tartalma miatt káros az egészségre.
A margarin alapjául szolgáló növényi olajok telítetlenzsírsav-tartalma élettanilag kedvező hatású, tehát érdemes beépíteni az étrendbe. A transzzsírok - melyek többek között a növényi olajok hidrogénezése, keményítése során keletkeznek nagyobb mennyiségben - kimutathatóan rossz élettani hatásúak.
A Magyarországon 2014. februárban hatályba lépett a 71/2013 (XI.20.) Az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transzzsírsav-bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról - szóló EMMI rendeletnek meg kell felelni a termékeknek, miszerint az élelmiszer 100 grammjában kevesebb, mint 2g transzzsírsav megengedett. A jó minőségű termékek transzzsírsav-tartalma is a megengedett határérték alatt van, mivel nem tartalmaznak (részlegesen) hidrogénezett növényi olajokat.
A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, így nagyon fontos odafigyelni az ideális koleszterinszint fenntartására. A transzzsírsav nemcsak emeli a rossz, LDL koleszterin szintjét, de csökkenti a koleszterinszint normalizálásában jelentős szerepet játszó HDL, azaz "jó" koleszterin szintjét is. Ez igaz, ugyanakkor - mint korábban említettük - a margarinok jelentős része nem tartalmaz (részlegesen) hidrogénezett növényi zsírokat, így transzzsírsav-tartalmuk elenyésző. Viszont jó minőségű növényi olajokból készülnek, amelyek többnyire telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, így nem növelik a "rossz" koleszterin szintjét. Sőt ma már létezik olyan hozzáadott növényi szterinnel készült margarin is, amely hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez.
Tévhit: A margarinban rengeteg kalória található, így az étrendjükre odafigyelő fogyasztóknak kerülniük kell a margarinok fogyasztását.
A margarin is zsír, így a magas zsírtartalmú termékek kalóriatartalma a növényi olajokéhoz, a vajhoz és az egyéb zsírokhoz hasonló. Ma már azonban kaphatók csökkentett zsírtartalmú margarinok, amelyek zsírtartalmuktól függően kevesebb kalóriát tartalmaznak.
Az emberi szervezetnek szüksége van zsírokra, amelyek nemcsak a zsírban oldódó vitaminok hasznosulásában, de számos élettani folyamatban (energiaellátás, hormonális, idegi, sejtmembrán épülése) jelentős szerepet játszanak. Emiatt sem a telítetlen, sem pedig a telített zsírok nem iktathatóak ki teljes egészében az étrendünkből, a teljes energiabevitel 15-30 százalékának zsírokból kell származnia. A táplálkozásukra odafigyelőknek is fontos zsírt fogyasztaniuk, de nem mindegy, hogy mit választanak. Érdemes az esszenciális zsírokban és telítetlen zsírokban gazdag növényi olajokat, olajos magvakat, margarinokat fogyasztaniuk nagyobb arányban.
