A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy megfelelő hormontermeléséhez, ami az anyagcserében is részt vesz. Az elégtelen jódbevitel hipotireózishoz vezet, melynek főbb tünetei a súlygyarapodás, gyengeség és megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva).
Táplálékforrások
A jód nem túl gyakori az élelmiszerekben, a legnagyobb mennyiségben a tenger gyümölcseiben, kagylókban, tengeri moszatban és tejtermékekben (jódozott takarmány miatt) található meg. Az élelmiszerek jódtartalma a földrajzi elhelyezkedés következtében eltérő a táptalaj és a tengervíz különböző összetétele miatt. A jódozott só nemzetközileg ajánlott kiemelkedő jódbeviteli forrás, de alkalmazása elég eltérő Európában - derül ki Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) tanulmányából .
Ajánlott és tényleges bevitel
Az Európai Unió (EU) által ajánlott napi beviteli mennyiség felnőtteknek 150 mikrogramm/nap jód, maximum 600 mikrogramm/nap. 2007-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 19 vizsgált európai ország közül, mindössze két országban volt megfelelő a jódbevitel 1993-ban.
A leginkább veszélyeztetettek
A jódhiány jelentős népegészségügyi problémát jelent, de hosszan tartó hiánya különösen a terhes nők, csecsemők, kisdedek és a kisgyermekek körében veszélyes, mely visszafordíthatatlan agykárosodást és mentális retardációt okozhat. Elégtelen lehet a jódbevitel a vegetáriánus módon vagy sószegényen táplálkozók, esetleg tej- vagy halallergiában szenvedők körében is.
Jódozott só kontra kevesebb sófogyasztás
Világszerte a legeredményesebb és költséghatékonyabb megoldás a jódhiány kezelésére és megelőzésére a jódozott konyhasó. Másrészről a fogyasztók a magas vérnyomás és szív-és érrendszeri megbetegedések prevenciójára irányuló növekvő kezdeményezések hatására kevesebb sót fogyasztanak. Tehát a betegségek megelőzése miatt javasolt sóbevitel-csökkentés és a jódozott só magasabb ajánlása közötti egyensúly létrehozása egyelőre nagy nehézségek elé állítja az egészségügyi szakembereket.
A legnagyobb problémát talán mégis az okozza, hogy a só bevitele leginkább a jelentős sótartalommal bíró élelmiszerekből, mint a kenyér, kolbász, sajt, sós rágcsálnivalók és egyes készételek, nem pedig asztali sózásból adódik. Ha ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztását mérsékeljük, máris sokat tettünk a probléma kezelését illetően.
Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság
