Így állíthatja be a napi cukorfogyasztást

Meg kell tehát határozni, hogy mennyi az éppen elég. Ennek vannak tudományos módszerei, amelyek figyelembe veszik az adott személy életmódját, a cukron kívül elfogyasztott tápanyagokat, az élelmiszerek jellegét és összetételét, az életkort, a testtömegindexet , az ismert betegségeket és egy sor tényezőt, amelyek a végén kiadják az eredményt.

A legtöbb ember azonban nem fordul dietetikushoz, hacsak a tudományosan kialakított étrend betartására nem kényszeríti valami közvetlen súlyos betegség, és ha meg is tanulhatná egy kifinomult szempontrendszer használatát, nem valószínű, hogy kedve volna nap nap után ezzel bíbelődni, tápanyagtáblázatokat , speciális recepteket böngészni. Valami egyszerűbb és hatékonyabb megoldás kell.

Az elmúlt években egyre több cikk jelent meg, a tudományos lapokban és a népszerű magazinokban egyaránt, melyekben a cukrot egy sor súlyos egészségügyi probléma okozójaként írták le. Valóban felgyorsítja az öregedést és növeli a krónikus betegségek rizikóját? Kattintson ! A táplálkozásnál ugyanaz a helyzet, mint amikor tudjuk, hogy a fejfájásunkat egy tabletta mérsékli, de teljesen csak kettő mulasztja el. Vannak élelmiszerek, amelyeknél nyilvánvalóbb válaszokat kapunk, és vannak, amelyeknél a hatás csak hosszútávon derül ki. Azt mindenki tudja nagyjából, hogy hány pohár bort vagy hány sört fogyaszthat el kockázat nélkül. A cukorfogyasztásra viszont nem érkezik azonnali és direkt visszajelzés, azért más módszer kell.

Kísérletezni azonban mindennel, így a cukros ételekkel is lehet. Van, akinek egy krémes is sok lesz, és van, aki háromnál érzi úgy, hogy ez az utolsó már felesleges volt. Legközelebb már nem érdemes elmenni eddig.

Általában fontos szem előtt tartani az ésszerűséget és elkerülni az impulzusfogyasztást. Azaz számoljunk háromig, mielőtt befalnánk, amit hirtelen megkívánunk, s gondoljuk meg, hogy ha most megeszünk valami édeset, egy később elfogyasztott adag már azt a cukor túlfogyasztást jelentheti, amire a szervezetünknek nincs szüksége.

Az éhségérzet a minimális és maximális ingerek határai között ingadozik. Ha akkor is lassan eszünk, amikor nagyon éhesek vagyunk, időt adunk az agyunknak, hogy reálisan értékelje, mennyi további tápanyagra van szükség. Azaz ne hagyjuk le a falással azt a sebességet, ahogy a szervezetünk mechanizmusai kipörgetik a valós táplálékigényünket. Különben nem fogjuk tudni időben abbahagyni az evést, és nagyobb adagot fogyasztunk a kelleténél. Ha az éhségérzet nehezen múlik, akkor alacsony energia- és cukortartalmú falatkákkal próbálkozzunk.

E gyakorlatokkal végül eljuthatunk oda, hogy megtudjuk: mennyi cukros ételt esik jól elfogyasztanunk egy héten. Mindig lesz egy határ a lassú táplálkozás mellett, amikor úgy érezzük, hogy ebből már nem kell több. Később pedig könnyebb lesz arra figyelni, hogy ezt a tudatosított határt ne lépjük át. Ha ez hosszú távon még mindig sok az egészségünknek, akkor apránként könnyebb lesz visszalépni, és kisebb adagokat ritkábban fogyasztani.

Forrás: Huffington Post