A Massachusettsi Általános Kórház kutatójaként dolgozó Mingyang Song és kollégái két hosszú távú tanulmány, a Nurses' Health Study (NHS) és a Health Professionals Follow-up Study (HPFS) adataira építették a vizsgálatukat. Az 1980-as években indult tanulmányok több mint 170 ezer ember egészségi adatait gyűjtötték össze.
A résztvevők kétévente egészségükre, négyévente étrendjükre vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. A kutatók több mint 30 évnyi NHS-adatot és 26 évnyi HPFS-adatot elemeztek. Az érintett időszakokban a résztvevők közül több mint 36 ezren meghaltak: majdnem kilencezren szív-és érrendszeri betegségek, nagyjából 13 ezren rák és körülbelül 14 ezren egyéb okok miatt.
Az életmódbeli és táplálkozással összefüggő kockázati tényezőket figyelembe véve a kutatók gyenge kapcsolatot mutattak ki az állati eredetű fehérjék – bármilyen húsféle, tojás, vagy tejtermék - nagy mennyiségű fogyasztása és a bármilyen eredetű halálozás megemelkedett kockázata között, míg a növényi eredetű fehérjék - kenyér- és gabonafélék, tészták és hüvelyesek – fogyasztását az alacsonyabb halálozási aránnyal hozták összefüggésbe.
Még alaposabb analízissel azt is megállapították, hogy az állati eredetű fehérjék bevitele csupán azoknál a résztvevőknél növelte a halálozás kockázatát, akikre igaz volt az egészségtelen életmód legalább egy tényezője, vagyis elhízottak voltak, súlyhiánnyal küzdöttek, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztottak, dohányoztak, vagy keveset mozogtak.
A JAMA Internal Medicine című amerikai folyóiratban közölt tanulmány szerint a megnövekedett kockázat azonban teljesen eltűnt az egészséges életmódot folytató résztvevőknél.
A különböző proteinforrásokat elemezve a kutatók megállapították, hogy az állati fehérjék közül elsősorban a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsok , köztük a marhából és sertésből készült termékek fogyasztása van összefüggésben a fokozott halálozási kockázattal, ezért érdemesebb inkább halat, vagy baromfit választani.
Forrás: MTI
