Az atópiás dermatitisz (AD) az ekcéma egyik fajtája: krónikusan fennálló bőrgyulladás, amit a veleszületett hajlam és bizonyos környezeti tényezők – például hőmérsékleti körülmények vagy táplálkozási szokások – válthatnak ki. Jellemzője, hogy időről időre fellángol, olyan kellemetlen tüneteket okozva, mint a bőrszárazság és annak következménye, a sérült, kipirosodott, kisebesedett, hámló vagy kérges bőr. A viszketés és a folytonos gyulladás is az atópiás dermatitsz általános és gyakori velejárója.
Becslések szerint az emberek 10-15 százalékát érinti valamilyen formában, az öt év alatti gyermekek körében pedig 10-15 százalékos az előfordulása, négyötödük azonban felnőtt korára teljesen kinövi.
Milyen élelmiszerek váltják ki vagy súlyosbítják az atópiás dermatitiszt?
Atópiás hajlam esetén – akkor is, ha az nem társul ételallergiával – érdemes kerülni bizonyos élelmiszerek fogyasztását a bennük található allergének miatt, amelyek előidézhetik, vagy felerősíthetik az atópiás dermatitisz tüneteit. (A betegek egy részénél az AD ételallergiával is társul, másoknál az ételallergia előfutáraként jelenik meg.) Az elsődlegesen kerülendő, potenciális kockázattal járó ételek közé tartozik például a tojásfehérje, a tehéntej és az egyes tejtermékek, a szója, a búza, a tenger gyümölcsei, a kagyló és a diófélék is - írja a healthnews.com.
Nem csak ételek, hanem különféle kémiai és vegyi anyagok is allergizálhatnak és elősegíthetik a szimptómák fellángolását: egyebek mellett dekorkozmetikumok, parfümök és egyéb illatszerek, vagy tisztítószerek szintetikus összetevői. Éppen azért, aki hajlamos az AD-re, annak szakemberrel való konzultációt követően fontos a megfelelő bőrápolás: speciális hidratáló készítmények használata, amelyek gondoskodnak a bőr "zsírozásáról", vagyis nedvességtartalmának megtartásáról.
Mit tehetünk még?
AD esetén érdemes kerülni az antibakteriális hatású kéztisztító készítményeket, mert ezek tovább száríthatják a bőrt. Fontos, hogy lakásunkban a levegő páratartalma megfelelő legyen (ha kell, párásítsunk), mert a száraz levegő szintén súlyosbíthatja a meglévő tüneteket. Sokat segíthet az is, ha a bőrirritációt kiváltó vagy fokozó szintetikus textíliák helyett áttérünk a pamuttartalmú ruhák viselésére, és szükség esetén – orvosi javaslatra – helyi hatóanyag-tartalmú készítményeket is alkalmazunk.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: