Beteggé (t)esszük magunkat?

A magyar felnőtt lakosság táplálkozása messze elmarad az optimálistól. Mennyiségileg sokat eszünk, vitaminokból, rostokból, számos ásványi anyagból pedig keveset. Vajon mi jellemzi a gyermekek, serdülők étkezését? Dr. Biró Lajost kérdeztem...

Dr. Biró Lajos közel húsz éve foglalkozik táplálkozás-elemzéssel, epidemiológiai vizsgálatok szervezésével az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet falain belül. Munkatársaival számos felmérést végzett, melyek között általános- és középiskolás fiatalok vizsgálata is szerepelt. A legfrissebb kutatási eredményekről kérdeztem.

Mikor végeztek utoljára táplálkozási felmérést?

- Utoljára 2005-2006-ban végeztünk reprezentatív vizsgálatot, melynek fókuszában a táplálkozási szokások, élelmiszerfogyasztási gyakoriság vizsgálata állt.

Hányan vettek részt a vizsgálatban?

- Két csoportot vizsgáltunk: általános iskolásokat (alsó- és felső tagozatos diákokat) és középiskolás tanulókat, fiúkat és lányokat vegyesen, melyben körülbelül 1930 általános iskolás és 1250 középiskolás vett részt.

Milyen módszert alkalmaztak?

- A vizsgálatokat kérdőíves módszerrel végeztük. Egyik kérdőív az élelmiszerfogyasztási gyakoriságra vonatkozott, a másik pedig egy speciális, három nap étkezését rögzítő feljegyzés volt. A válaszokból megtudhattuk, hogy milyen gyakran fogyasztanak a tanulók az egyes élelmiszerekből (pl. tejtermékekből, zöldségekből, gyümölcsökből, édességekből, stb.), naponta hányszor étkeznek, szoktak-e reggelizni, hányszor fogyasztanak szénsavas üdítőt, kávét és még sorolhatnánk. A három napot rögzítő kérdőívből lehetett kiszámítani, hogy az adott személy mennyit eszik, mennyi ebből az ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek, rostok fogyasztása egy átlagos napon.

Hogyan tudták pontosan kiszámítani az energia bevitelt és az egyes makro-és mikro tápanyagok bevitelét?

- Ehhez egy saját fejlesztésű számítógépes szoftvert használtunk, amely több mint ezer nyersanyag és háromezer recept összes adatát tartalmazza. Nem kell mást tenni, csak a kérdőíven szereplő, a gyerekek által elfogyasztott élelmiszerek neveit és mennyiségeit beütni és már kész is van a számítás.

Elég nagy munkának tűnik minden tételt külön-külön bevinni a számítógépbe, még akkor is, ha csak egy emberről van szó.

- Igen, valóban nagy munka, ráadásul fontos az is, hogy az adott személy a lehető legrészletesebben írja le, hogy mit és mennyit eszik. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki hány százalék zsírtartalmú tejet fogyaszt, mekkora szeletet vág a kenyérből vagy éppen hány decilitert iszik naponta a kólából. Éppen ezért csak 165 kisdiák és 250 középiskolás kérdőíveit volt módunk kiértékelni.

Mit mutattak az eredmények?

- Az általános iskolásoknál legnagyobb hiány a D- és A-vitaminok bevitelében mutatkozik. Sajnálatos, hogy egyetlen tanuló sem érte el a javasolt napi D-vitamin bevitel mennyiségét. Jóllehet D-vitamint tudunk szintetizálni a napfény által, de kérdés, hogy a mai gyerekek mennyi időt tartózkodnak szabadban? B-vitaminok tekintetében a tanulók 15 százaléka fogyaszt kevesebbet a javaslatoknál. Folsavból a gyerekek 40 százaléka, vasból 20, míg kalciumból 45 százaléka juttat szervezetébe elégtelen mennyiséget. Étkezési gyakoriságot tekintve a tej és tejtermékek fogyasztása nagyon alacsony, a gyerekek kevés zöldséget, gyümölcsöt vesznek magukhoz. És ami megdöbbentő: a tanulók egyharmada nem reggelizik!

Nagyon szomorú, hogy már az általános iskolások körében jelentkeznek a felnőttkori rossz szokások. Van olyan eredmény, amely jónak mondható?

- Egyedül az ásványvíz és a gyümölcslé fogyasztásában mutatkozik némi javulás az előző évekhez képest, de sajnos emellett nagyon gyakori a szénsavas üdítők és nassolnivalók fogyasztása.

A középiskolások hogyan étkeznek?

- Sajnos náluk sincs minden rendben. A fiúk valamivel többet esznek, mint a szükségletük és jóval többet esznek, mint a lányok, emellett azonban a fiúk 40 százaléka, míg a lányok 45 százaléka nem reggelizik. A sóbevitel aránytalanul magas, ami sajnos nehezen befolyásolható, hiszen minden felvágottféle, húskészítmény, a sajtok és a kenyér is jelentős mennyiségű sót tartalmaz.

Náluk is alacsony a D- és A-vitamin bevitel?

- Igen, fiúknál és lányoknál egyaránt. Mivel a fiúk mennyiségileg sokat esznek, ezért a többi vitamin és ásványi anyag bevitele általában megfelelő, lányoknál viszont a kalcium és vasfogyasztás különösen alacsony. A középiskolások sem fogyasztanak elegendő tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget, halféléket pedig jóformán egyáltalán nem. Náluk erősebben megjelennek a felnőttkori, helytelen étkezési sajátosságok, mint például a sok margarin, vaj, felvágott, pizza és egyéb tésztafélék fogyasztása. Megdöbbentő, hogy a középiskolások 25-30 százaléka rendszeresen iszik kávét. Kedvező viszont az előző évekhez képest gyakoribb barnakenyér, gyümölcs és zöldségfélék bevitele, mely főleg lányoknál figyelhető meg.

Mi akkor a megoldás? Hogyan lehet javítani a helyzeten?

- Véleményem szerint rendkívül fontos a szülői példamutatás, a rendszeres testmozgás - lehetőleg szabadlevegőn. Nagyon lényegesnek tartom a táplálkozástudomány és az élelmiszeripar együttműködését, mellyel kedvezőbb összetételű, alacsonyabb sótartalmú élelmiszereket lehetne kialakítani. A tudatos táplálkozásra való nevelés pedig nélkülözhetetlen az általános- és középiskolában egyaránt.

Névjegy
Név: Dr. Biró Lajos
Születési év: 1960
Családja: nős, két leánygyermek
Iskolák: Leöwei Klára Gimnázium, Semmelweis Orvostudományi
Egyetem, Általános Orvos Kar
Szakképesítés: Klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakvizsga
Munkahely: Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi
Intézet (OÉTI) Táplálkozás-egészségügyi főosztály,
Élettani osztály vezetője 1995 óta, OÉTI: 1988 óta
Szakmai tapasztalatok: táplálkozás-epidemiológiai szűrővizsgálatok szervezése
és vezetése, táplálkozási kérdőívek kidolgozása, energia-,
tápanyagbeviteli számítások
Elismerések, kitüntetések: Pro Hygiene díj
Szakmai társasági posztok: Magyar Táplálkozástudományi Társaság: titkár, Magyar
Labordiagnosztikai Társaság, Magyar Elhízás-tudományi
Társaság
Egészségügyi Minisztérium: Táplálkozás-egészségügyi szakértő 1995-óta

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, csapadék azonban nem lesz. Délután folytatódik a változóan felhős idő, legfeljebb a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy kisebb zápor. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: