„Az egészséges átlagembert célzó táplálkozási ajánlások világában nehéz eligazodni. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol nincs hivatalos nemzeti táplálkozási ajánlás” – mutatnak rá új tanulmányukban a Semmelweis Egyetem munkatársai, dr. Mészáros Ágota és dr. Vokó Zoltán. Tudományos munkájuk – amelynek célja az átlagos magyar étrend, egy hazai ajánlás (Okostányér) és egy nemzetközileg elismert étrendi javaslat (Bolygóbarát Egészséges Étrend) összehasonlítása volt – nemrégiben jelent meg az Orvosi Hetilapban.
A szerzők kiemelték, hogy ez „az első olyan tanulmány, amely a magyar étrendet és ajánlást az egészség és a környezeti lábnyom szempontjából átfogóan, egyidejű vizsgálatban értékeli”. Ez az összefoglaló azért különösen hiánypótló, mert eddig – releváns és naprakész szakmai tanulmányok hiányában – nem tudhattunk, hogy „átlagos étrendünk mennyire egészséges vagy környezetbarát, így nehéz megítélni, hogy mit kövessünk, ha egészségesen és fenntarthatóan szeretnénk táplálkozni”. Mutatjuk, mire jutottak a három étrend alapos vizsgálata során.
Így étkezik egy átlagos magyar
A magyar átlagos étrend megállapításához a szakértők az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2019. évi adatait vették alapul. Ahogy a vizsgálat oldalán is olvasható, „a legutóbbi, 2019-es reprezentatív vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy a felnőttek táplálkozása több szempontból sem felel meg az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak”.
Az adatok szerint a magyarok jellemzően a javasoltnál több, illetve főleg állati eredetű zsírt fogyasztanak, halból és teljes kiőrlésű gabonafélékből pedig csak kevés kerül a tányérokra. Emellett a gyümölcs- és zöldségfogyasztásunk sem éri el az ajánlottat.
Az egyéni, a szűkebb és tágabb környezeti kockázatok együttes hatását tükrözi, hogy a felnőttek több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott volt 2019-ben” – jegyezték meg.
Mi az az Okostányér?
Hivatalos ajánlás hiányában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által készített Okostányér terjedt el hazánkban mint szakmai javaslat – írják a tanulmányban. Az MDOSZ oldaláról letölthető ajánlás azt mutatja meg, hogy az egy nap alatt elfogyasztott táplálék mekkora részét tegyék ki ideális esetben a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonafélék, valamint a tojás, a tejtermékek és a húsfélék. Kiemelik, továbbá, hogy:
- használjunk a lehető legkevesebb sót, cukrot és zsiradékot az ételek elkészítéséhez;
- mindennap együnk friss zöldséget és gyümölcsöt;
- napi táplálékunk felét a gyümölcs- és zöldségfélék tegyék ki (ezen belül pedig a zöldségek legyenek többségben);
- fogyasszunk rendszeresen teljes értékű gabonát;
- többféle fehérjeforrásból is válogassunk, változatosan;
- valamint fogyasszunk bőséges mennyiségű folyadékot (lehetőleg vizet).
Mit kell tudni a Bolygóbarát Egészséges Étrendről?
A Bolygóbarát Egészséges Étrend egy nemzetközi szinten széles körben ismert, az EAT-Lancet Bizottság által készítet táplálkozási ajánlás, amely az egészséges és környezetbarát étrend kialakításához próbál támpontokat nyújtani. „A klímaváltozás előrehaladtával étrendünk környezeti lábnyoma egyre fontosabbá válik, mivel az közvetve az egészségünkre is hat. (…) Ezt a táplálkozási ajánlást a jövőre készülve írták: az előrejelzések szerint 2050-re 9,6 milliárd ember fog élni a bolygón, így olyan táplálkozási ajánlást készítettek, amellyel a bolygó természeti erőforrásainak fenntartható használata mellett lehet ennyi embert egészségesen és társadalmilag igazságosan táplálni” – magyarázták a Semmelweis Egyetem munkatársai.
Melyik a legegészségesebb étrend?
A szakértők végül megállapították, hogy a vizsgált étrendek közül a Bolygóbarát Egészséges Étrend tekinthető a legegészségesebbnek, ez ugyanis 4 élelmiszercsoportban is az optimális táplálékbevitelt ajánlja, míg az Okostányér és az OTÁP étrendje csupán egy-egy élelmiszercsoportban felelt meg az optimális szinteknek. A magyar átlagos étrend emellett mind az Okostányér, mind a Bolygóbarát Egészséges Étrend ajánlásaitól eltér, és egészségességét tekintve ez a táplálkozási irány a legkedvezőtlenebb. Mivel a helytelen étkezés számos krónikus betegség kialakulásában komoly szerepet játszik, fontos lenne, hogy a magyarokat egy egészségesebb étrend felé tereljék a táplálkozástudomány szakmai képviselői – erre való kísérlet egyébként az Okostányér-ajánlás is.
A környezeti lábnyom tekintetében is a Bolygóbarát Egészséges Étrend jeleskedett – ez jelenti ugyanis a bolygónak a legkisebb terhelést, mind az üvegházhatású gázok kibocsátása, mind a földhasználat tekintetében. Az adatok szerint az átlagos magyar étrend követése jár a legnagyobb környezeti lábnyommal, míg az Okostányér bolygóra gyakorolt terhelése közepes szinten mozog.
Összességében a Semmelweis Egyetem munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy „a Bolygóbarát Egészséges Étrend hazai adaptációja, illetve ajánlása megfontolandó, mivel a jelenlegi adatok alapján egészségi és környezeti szempontból egyaránt előnyösebb a jelenleg Magyarországon elterjedt Okostányér-ajánlásnál és az átlagos magyar étrendnél”.
