A máltai konyha ezért egészséges

Mindig friss, helyi és szezonális - talán ezekkel a szavakkal lehetne leginkább jellemezni a máltai ételeket. A máltaiak étkezésében fontos szerepet játszik a kenyér, nagy választékban megtalálhatók benne a halak és a tenger gyümölcsei, de mindemellett a tésztaféléket is igen kedvelik. A mediterrán konyha hozzávalói mellett természetesen rendelkeznek helyi specialitásokkal is, ilyen például a nyúl, ami a máltaiak nemzeti étele. Gyakorlatilag nincs olyan máltai vendéglő, ahol ne szerepelne, meglepően változatosan elkészítve.

A máltai nyúlpörkölt Máltai nevén a Stuffat Tal-Fenek az ország nemzeti étele. A nyulat általában lassú tűzön főzik, legalább 2 órán át, aminek köszönhetően a hús nagyon puha és omlós lesz. A pörkölt gazdag és sűrű szószának alapja a paradicsom, hagyma, fokhagyma és sok zöldség. A pörköltet általában spagettivel fogyasztják.

Miért egészséges a máltai konyha?

Ahogy már korábban is említettük, a máltai fogások alapját a mediterrán konyha adja - amely pedig köztudottan az egyik legegészségesebb étrend a világon. A mediterrán térség és így a máltai étrend is hozzájárulhat számos krónikus betegség, - például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a kettes típusú cukorbetegség - megelőzéséhez.

Tudományosan bizonyított

Marialaura Bonaccio, a Mediterrán Neurológiai Intézet (IRCCS Neuromed) epidemiológusa csapatával együtt néhány éve a mediterrán diéta egészségre gyakorolt hatását vizsgálta meg. Kutatásuk arra az eredményre jutott, hogy mediterrán étrendet követők nem csak hosszabb életre számíthatnak, de néhány komoly, halálos kimenetelű betegség is kisebb eséllyel alakul ki náluk. Mindennek oka, hogy a mediterrán diéta - így a máltai étrend is - sok zöldségen, gyümölcsön, halon, valamint zsírokban gazdag magvakon és olívaolajon alapul. Ezek az összetevők pedig nem csak ízletesek, de még rendkívül egészségesek is: gazdagon tartalmaznak rostokat, egészséges zsiradékokat, növényi fehérjéket, emellett vitamin- és antioxidánstartalmuk is kiemelkedő.

14 fotó

Bonaccio és munkatársai egyébként több mint ötezer, 65 évnél idősebb ember étrendjét és egészségi állapotát követték nyomon, nyolc éven keresztül. Eredményeiket más kutatásokkal is összevonták, így összesen 12 ezer ember étrendjét és egészségét vizsgálták meg. A kutatók arra jutottak, hogy, a gyümölcsökben, zöldségekben, halban és olívaolajban gazdag étrend - mérsékelt borfogyasztás mellett - 25 százalékkal csökkenti a korai halálozás kockázatát számos betegség esetén. Ráadásul, akik mediterrán étrendet követnek, átlagosan hosszabb életre is számíthatnak. A kutatók mindehhez azt is hozzátették, hogy minél tovább követi valaki a mediterrán diétát, annál nagyobb eséllyel érvényesülnek pozitív hatásai.