Az MTI-hez eljuttatott tudományos felmérés, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára készített több mint 1400 kérdőív feldolgozásával, kimutatta: az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban.
A fiatalok körében sok a bizonytalan vásárló
Jellemzően az X (37-60 évesek) generáció tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, ők már kiforrott preferenciarendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék. Ugyanakkor a fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferenciarendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem választják elég gyakran a magyar élelmiszereket, azok aránya vásárlásaikban 26 százalék körüli.
Az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége voltak a dobogós helyezett szempontok az élelmiszer-vásárlás preferenciarendszerében. Az élelmiszer olcsó mivolta is háttérbe szorult ezekhez képest. Kitértek arra is: a vásárlók jelentős része (40,2 százalék) nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de csaknem ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék).
A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, az ár szempontjából, azonban már a többen (44 százalék) tartják drágábbnak a magyar élelmiszereket, és kevesebben (28 százalék) ítélik azonosnak a kül- és belföldi élelmiszerek árát, és ennél is kevesebben (13 százalék) gondolják, hogy a külföldiek kerülnek többe. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, mindössze 25 százalék volt az igennel válaszolók aránya.
Szinte semmilyen szerepe nincs a divatnak vagy a baráti példának
Érdekes jelenség volt az is, hogy a válaszadók 75 százaléka mondta, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Eközben a válaszok alapján a magyar termék preferálásában szinte semmilyen szerepet nem játszik a divat, vagy a baráti példa, azt is csupán 20 százalék nyilatkozta, hogy szülői példát követ ezzel. A megkérdezettek úgy vélik, az általuk vásárolt élelmiszernek átlagosan 30 százaléka a magyar élelmiszer, és ez meglehetősen nagy arány.
