3 pofonegyszerű tipp: így legyünk boldogok

Meng szerint csak három lépésre van szükség, az alábbiakban ezt a három pontot foglaljuk össze. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a boldogság pszichológiai szempontból (és nem csupán abból nézve) egy igen összetett fogalom és ugyanakkor személyre szabott is: minden embert más tesz boldoggá. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az alábbi lépések egyes olvasóinkat sokkal boldogabbá tehetik, másoknál pedig gyengébb hatása lesz - de ez is olyan, mint a sport, rendszeresen kell gyakorolni, hogy haszna legyen.

Nyugtassuk meg az elménket

Meng elménket egy örvénylő hógömbhöz hasonlítja, amelyben szüntelenül repkednek a hópelyhek - a metafora nyilván gondolatainkat képezi le így. Első körben meg kell nyugtatnunk elménket, amihez a legkönnyebben úgy érhetünk el, ha rövid szüneteket iktatunk be napközben, amikor csak lélegzetünkre figyelünk és semmi másra.

A különböző statisztikák és a népesség nyilatkozatai alapján Dánia a legboldogabb ország a Földön - és ennek nemcsak szociológiai okai vannak. Egy most megjelent kutatás szerint minél közelebb van egy nemzet géntérképe a dánokéhoz, annál elégedettebb lesz. Tudjon meg többet, kattintson! Gyakorlatilag meditációról van szó, amelynek hasznát időről időre megerősíti egy tanulmány. Egy 209 tanulmányt összesítő, MBT-vel kapcsolatos (mindfulness-based therapy, tudatosítás-alapú terápia) vizsgálat is azt állítja, hogy a tudatosítás gyakorlása a stressz, depresszió és aggódás tüneteit csökkenti. És míg tudományos szempontból egyre hitelesebb Meng első boldogság felé vezető lépése, érdemes azért felkészülnünk arra, hogy a meditáció vagy tudatosítás elkezdése nem egyenlő a boldogsággal.

Jegyezzük meg a jó pillanatokat

Tudatosítsuk, ha valami jó történik velünk: ha jó volt a kávé , ha találkoztunk a barátainkkal, ha sikerült megvenni azt a dolgot, amit már régóta akartunk. Általános minta az, hogy amikor rossz dolgok történnek velünk, azokat sokkal jobban megjegyezzük, mint a jókat. Úgyhogy ha folyamatában meg tudjuk jegyezni a jó dolgokat és emlékezni tudunk azokra, akkor sokkal esélyesebben könyvelhetünk el jónak egy napot. Gondoljunk csak bele, hogy egy rossz élmény mennyire be tudja feketíteni a napunkat, de mennyivel ritkább ez ellenkező előjellel - és mennyit tudna segíteni, ha a jókra is tudnánk ennyire emlékezni.

Mások ezt számszerűsítve is meg tudják mondani: Barbara Fredrickson pozitívpszichológia-kutató szerint 3:1 arányú legyen az élmények aránya, a mérleg nyelve pedig a pozitív felé dőljön, véleménye szerint ugyanis ez kell ahhoz, hogy el tudjunk szakadni a negatív gondolkodástól. Mondanunk sem kell, az akadémikus olvasótábor ezer irányból támadja mind az arányt, mind pedig a számszerűsítést.

Egy 2006-os, érzelmi intelligenciával kapcsolatos tanulmány viszont alátámasztja ezt: azok, akik naponta leírták jó élményeiket egy naplóba, nagyobb megelégedettségről számoltak be, ezen hatás pedig akár két hétig is eltarthatott.

Másoknak is akarjunk jót

Meng szerint az altruizmus kifejezetten hasznos dolog, mivel több örömet okoz az, ha adunk, mint amikor kapunk. Ezen harmadik lépés tudományos szempontból a legtámadhatóbb, ugyanis hiába vannak saját élményeink vagy jó történeteink a témával kapcsolatban, az altruizmus és a kedvesség gyakorlati hasznával kapcsolatos pszichológiai tanulmányok száma a nulla felé közelít.

Igaz, Michael Argyle pszichológus korábban már sugallta azt, hogy csak a tánc okoz nagyobb örömet , mint az önkéntesség és a jótékonykodás. Fredrickson is hozzáteszi, hogy a pozitív gondolatokban teljes meditáció kifejezetten hasznosnak tűnik, a józan paraszti ész azonban hozzátenni: az, ha valakiről jó gondolataink vannak, nem feltétlenül elég, sokkal több jót okozunk azzal, ha teszünk is érte valamit.