Kávékörkép, avagy mindent a feketéről

Bár a koffein vitathatatlanul megemeli a vérnyomást, túladagolása pedig kézremegést, túlzott izgatottságot, rosszullétet okozhat, a legújabb kutatások szerint a kávénak számtalan jótékony hatása is van. Amerikai szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy rendszeres kávéfogyasztás esetén kisebb az időskori elbutulás veszélye. Rájöttek, hogy a koffein felére csökkenti az agyban az úgynevezett béta-amiloid protein szintjét, amely az Alzheimer-kór kialakulásáért is felelős. Mivel a koffein élénkít, segítségével jobban tudunk összpontosítani, napi három kávé pedig bizonyítottan javítja a memóriát is.

Fitoösztrogéneket tartalmaz, vagyis a változókorban érdemes naponta egy csészével többet inni. Ugyanakkor serkenti a vízkiválasztást, ezért ajánlják a dietetikusok, hogy minden adag mellé igyunk meg egy pohár ásványvizet is. A koffeinmentes típussal kiiktatható a vérnyomásemelő hatás, de a klasszikus, koffeines változatnál is csak a mértékre kell ügyelni. A felnőtt számára ajánlott napi legnagyobb koffeinbevitel 300 milligramm, ez három eszpresszónak és 2 és fél deci hosszú kávénak felel meg.

Gyomorégés ellen: két szem keksz

A kávé savas, így ha érzékeny a gyomrod, felboríthatja a bélflórát. Enyhíthető a savas hatás, ha tejjel vagy tejszínnel iszod, vagy ha rendszeresen eszel probiotikus joghurtot. Érdemes a reggeli utánra ütemezni a kávézást, ugyanis nagyon megterhelő a gyomornak, ha felkelés után rögtön a kávéfőző felé veszed az irányt - főként, ha a cigaretta is a reggeli rituálé része! Segíthet, ha a kávé előtt elropogtatsz néhány szem kekszet, ami semlegesíti a savat.

Arabica vagy robusta?

A két kávébabtípust könnyű megkülönböztetni, még akkor is, ha nem vagy tapasztalt kóstoló. Közvetlenül egymás után tesztelve megérzed, hogy az arabica aromásabb és savasabb, gyümölcsös íze sokáig érezhető a szájban, és jól felismerhetők benne az egyes termőterületek jellegzetességei. A robusta ezzel szemben inkább erős ízű, sokszor kesernyés. Míg az arabicák általában tiszta levegőn, magas fák árnyékában virágoznak, a legtöbb robusta kávécserje főként a trópusi síkságokon nő. A kávészakértő szerint íz szempontjából a pörkölés is sokat számít, mert kiemeli az eredeti ízt. Az olcsóbb robustákat nem lehet sötétre pörkölni, mert hamar odaégnek, míg az arabicák bírják a magas hőmérsékletet, így igazán aromásra, sötétbarnára lehet őket pörkölni. A gyengébb minőségű babokat egyéb okok miatt sem szívesen pörkölik hosszas eljárással: a folyamat során a kávé veszít a súlyából, ez pedig anyagi hátrányt jelent a gyártónak.

A pörkölés és az íz

A kávé pörkölése meghatározza annak folyási sebességét, savasságát és ízét is. Olasz pörkölés esetén a kávébab mélybarna, az ital felszínén pedig kiválhat az olaj. Határozott, édes, enyhén füstös ízű, a robusta és az arabica keverékét is gyakran pörkölik így. Neked való, ha a lágyabb ízt kedveled.

A kávébabszemek sötétbarnák, határozottan füstös, markáns ízű kávé lesz belőlük az ún. francia pörkölés esetén. Akkor válaszd, ha szíved a klasszikus rövid, néhány kortynyi feketéért dobog. "Bécsi" eljárással főként arabicát pörkölnek. A kávébab középbarna színű lesz, mivel az íze enyhén kesernyés, általában magas zsírtartalmú tejjel vagy tejszínnel isszák.

A kávé jellemzése

Tudta-e? Az otthon használható kávéfőzők maximum 15 baros, ritkán 19 baros szivattyúval rendelkeznek, utóbbi inkább a vendéglátó egységekben is használt kávéfőzőkre jellemző. A magas nyomás előhozza a kávé aromáját, és gondoskodik a tetején lévő krémes rétegről.

• Illat: A kávé lehet füstös vagy inkább virágos, bor-, föld-, gyümölcs-, csípős, édes vagy tiszta illatú.
• Savasság: A dél-amerikai kávék jellemzően savasabbak, ám fontos, hogy a savasság nem egyenlő a keserű ízzel!
• Testesség: A kávé sűrűsége szerint lehet könnyű, közepes vagy inkább telt. A főzés is befolyásolhatja teltségét: a presszógéppel főzött kávé testesebbnek tűnhet.
• Aroma: Az illat, a savasság és a testesség együttes hatása, a kávé zamata.

Mit mivel?

A kávé illatanyagai, mint például a kakaó, a karamell vagy a fűszerek, felerősíthetik bizonyos ételek ízét. Ezért a kávészakértők más-más fajtákat ajánlanak a különböző fogásokhoz.
A könnyű, savas kávék a gyümölcsös, citromos desszertekhez, tejcsokoládéhoz passzolnak, míg a közepesen testes, kevésbé savas kávékat olajos magvak, pudingok, karamell és félédes csokoládék mellé javasolják. A sötétre pörkölt kávékat sajttorták, tejes desszertek vagy étcsokoládék mellé érdemes fogyasztani.

Környezet- és dolgozóbarát is lehet a kávé!

Egyes gyártók különös figyelmet fordítanak arra, honnan szerzik be a kávét, milyen körülmények között, mennyi jövedelemért dolgoznak ültetvényeiken a munkások. Ha "Fair Trade" logóval ellátott termék mellett döntesz, olyan cégektől vásárolsz, akik növelik a termelők keresetét, életszínvonalát, és javítják piacra jutásuk esélyeit. A "Shared Planet" filozófia az etikus kávékereskedelemről szól, melynek szerves része, hogy a gyártók környezetbarát (például víz- és energiatakarékos) megoldásokat alkalmaznak, újrahasznosítható pohárban kínálják a kávékat. A fenntartható minőség programja a kistermelők életszínvonalát igyekszik növelni, célja még az ökológiai egyensúly fenntartása.

És hogy honnan származik a kávé, amit reggelente kortyolunk? A Nők Lapja Egészség februári számában erről is olvashatsz, illetve kávékülönlegességek receptjeit is megtalálod a 44-48. oldalon. Keresd az újságárusoknál, vagy fizess elő a www.mc.hu oldalon!

Forrás: Nők Lapja Egészség, 2011. február