Szellentés alatt a gyomor-bélrendszeri emésztési folyamatokból származó gázok végbélnyíláson át történő távozását értjük. E gázok részben az evés és ivás során lenyelt levegőből, részben a gyomorsavak vékonybélbeli, bikarbonáttal való reakciójából, részben pedig a vastagbélbe jutó szénhidrátok bélflóra által végzett, erjesztéses lebontásából származnak. Egy tíz egészséges önkéntes részvételével lezajlott kísérleten alapuló amerikai tanulmány eredményei szerint egy felnőtt szervezet hozzávetőleg fél és másfél liter közötti gázmennyiségtől szabadul meg naponta szellentés formájában, ami átlagosan nyolc – olykor teljesen észrevétlen – alkalmat, illetve alkalmanként 33-125 millilitert jelent. Éjszaka, alvás közben éppúgy képződnek és távoznak ilyen úton gázok a testünkből, mint nappal, ám körülbelül csak feleakkora arányban.
Habár a bélgázoknak alapvetően megvan a maguk specifikus feladata az anyagcserében, a fokozott gázképződés kellemetlen panaszokat válthat ki, beleértve a hasfeszülést, a fájdalmat és a kínos gyomorhangokat, nem is beszélve a gyakoribbá váló szellentésről és böfögésről. Az idegen eredetű kifejezéssel flatulenciának nevezett jelenség hátterében többek között bizonyos élelmiszerekre való érzékenység, illetve egyéb betegségek is állhatnak, de igen gyakori, hogy csupán összetett szénhidrátok fogyasztása eredményeként jelentkezik, így például a hüvelyesek raffinóztartalma nyomán.
Összességében elmondható, hogy a probléma megelőzését jól szolgálja a gázképző, nehezen megemészthető ételek mértékletes bevitele és megfelelő konyhai előkészítése, a szénsavas italok kerülése, valamint az olyan rossz megszokások elhagyása, mint a habzsolás vagy a rendszeres rágógumizás. Amennyiben a panasz így is visszatérően jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni a lehetséges társbetegségek feltárása érdekében. Sok esetben például a tejcukorra való érzékenység, azaz a specifikus lebontóenzim, a laktáz hiánya miatt fellépő laktózintolerancia vezet fokozott bélgázossághoz tej- és tejtermékek fogyasztását követően.
Ha nem alkalmas a hely és az idő
Legyen szó akár egy rövid társasházi liftezésről a szomszéddal, akár egy munkahelyi megbeszélésről az irodában, akár egy romantikus randevúról, bárkivel bármikor előfordulhat, hogy olyan szituációban találja magát, amikor a szervezete által küldött nyilvánvaló és sürgető jelek dacára mindenképpen fontos lenne, hogy elkerülje a szellentést. Ilyenkor persze nincs más lehetőség, mint hogy visszatartjuk a gázokat, amíg alkalom nem nyílik rá, hogy kimenjünk a mosdóba. De vajon lehetnek-e káros következményei a retenciónak?
A válasz röviden, hogy nem valószínű. Ettől függetlenül az egyre fokozódó bélrendszeri nyomás rendkívül kellemetlen állapotot hoz létre, elvonva a figyelmünket minden más tevékenységről, amivel egyébként foglalkozni szeretnénk. A bélgázok egy része a bélfalon keresztül visszajut a vérkeringésbe, majd nemes egyszerűséggel kilélegezzük, ugyanakkor a felszaporodó gázmennyiség így is mind inkább megnöveli a kockázatát egy kontrollálhatatlanul kitörő szellentésnek. Javasolt tehát azt a megoldást választani, hogy gyorsan kimentjük magunkat, és felkeressük a legközelebbi mellékhelyiséget, ahol már nyugodtan megszabadulhatunk a kínzó nyomástól és ingertől.
Ezzel sem árt tisztában lenni
Érdemes szót ejteni az úgynevezett vastagbél-divertikulumokról is. Ezek kisebb zsákszerű üregek, amelyek az izomrétegen keresztül - nyomás hatására - kitüremkedő bélnyálkahártyából jönnek létre.
A divertikulumok fertőzés hatására begyulladhatnak, legrosszabb esetben pedig perforálódhatnak is, illetve fájdalmat, lázat és hányingert okozhatnak. Ilyen képződmények leggyakrabban a szigmabélben jönnek létre, mivel a bél üregében itt a legnagyobb a nyomás. A probléma tipikus civilizációs betegségnek tekinthető, hiszen a rostban gazdag táplálkozást folytató fejlődő társadalmakban szinte alig fordul elő, az ipari társadalmakban viszont a 60 év feletti lakosság körülbelül felét érinti valamilyen mértékben. A divertikulumok és ezáltal azok gyulladása, a diverticulitis létrejöttében fontos szerep jut a bélben uralkodó magas nyomásnak, amelyhez a felgyülemlő bélgázok is hozzájárulnak. Már csak ezért sem érdemes tehát hosszú ideig visszatartani a szellentést.
