Hantavírus-fertőzést igazoltak pénteken Romániában egy partiumi betegnél, de a közegészségügyi intézet (INSP) további laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséig csak fertőzésgyanúként kezeli az esetet – közölte az Agerpres hírügynökség. Az Arad megyei sürgősségi kórházban kezelt beteg állapota jó. Május 8-án lázas állapotban utalták be, pénteken pedig a hantavírus genetikai anyagának kimutatására szolgáló PCR-teszt pozitív eredményt mutatott ki. A vírus törzsét azonban egyelőre nem azonosították. Az INSP közleménye szerint a beteg nem járt külföldön és nem került kapcsolatba hantavírus-fertőzöttekkel. A leleteket a fővárosba szállították a Cantacuzino immunológiai és közegészségügyi kutatóintézetbe. Az utóbbi években 15 hantavírus-fertőzést igazoltak Romániában: négyet 2023-ban, hármat 2024-ben, hetet 2025-ben és egyet idén.
Hegedűs Zsolt a hantavírusról: nincs pandémiaveszély
„Az elmúlt napokban több hír is megjelent a hantavírusról, köztük egy Arad megyei esetről is. Érthető, ha ez aggodalmat kelt, különösen akkor, ha a hírek drámai címmel jelennek meg. Fontos azonban különválasztani a tényeket a félelmektől” – hangsúlyozza vasárnap este megjelent Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Hozzáteszi, a hantavírus nem a következő koronavírus. Míg ugyanis a 2020-ban kirobbant pandémia vírusa könnyen terjed emberről emberre, akár tünetmentes személyről is, addig a hantavírusok többsége elsősorban állatról emberre, rágcsálók közvetítésével terjed. De még az emberről emberre terjedni képes törzs, az úgynevezett Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed. „A jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy COVID 2.0 alakuljon ki” – fogalmaz posztjában a tárcavezető.
Mindezek tükrében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg nincs ok a pánikra. Itthon ritka a hantavírus-fertőzés: a 2015 és 2024 közötti járványügyi adatok alapján évente 2-16 estet regisztráltak. Térségünkben főként az európai hantavírustípusok fordulnak elő, így a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus, amelyek többnyire vesét érintő megbetegedéseket okoznak. Jelenleg nincs ismert magyar fertőzött, illetve nem ismert olyan magyar személy, aki kontaktusba kerülhetett a Hondius óceánjáró hajón kialakult járvány érintettjeivel. „Tehát nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés” – hangsúlyozza Hegedűs, hozzátéve, hogy az újvilági Andok-vírus természetes környezetben nincs jelen Magyarországon.
A miniszter szerint érthető, hogy a hajón történtek sokakban félelmet ébresztettek, ugyanakkor nem szabad elhamarkodottan megítélni az ottani eseményeket. „Ez a helyzet több olyan elemet idéz fel, amelyek a COVID-időszak emlékeit idézik: óceánjáró hajó, nemzetközi kontaktlánc, kontaktkutatás, karanténintézkedések és jelentős médiavisszhang. Ez kommunikációs és társadalmi szempontból érzékennyé teszi a helyzetet, de önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarországon vagy Európában széles körű közösségi terjedés várható. A nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja szerint a helyzet komoly figyelmet igényel, ugyanakkor nem indokol pánikot, és nem tekinthető COVID-szerű pandémiás fenyegetésnek” – írja.
Hegedűs Zsolt a bejegyzésében közzétett tájékoztató összeállításáért köszönetet mondott dr. Oroszi Beatrix járványügyi szakértőnek, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatójának. Korábban Danó Anna, a Népszava újságírója saját értesülései alapján arról írt közösségimédia-oldalán, hogy Oroszi lehet a következő országos tiszti főorvos.
Borítókép: MTI/Hegedüs Róbert
