Nem mindegy, mit eszünk!

Az ember mindenevő, de az egyes népcsoportok étkezési kultúrája milyensége eltérő. Az eszkimó vagy a venezuelai indián csemegéje bizony messze esik a szarvasgombával készített ételkölteménytől.

Száz évvel ezelőtt nem fogyasztottunk ennyi hamburgert, pizzát, de sokkal több kölest, csicsókát és természetes gabonaőrleményt igen.

A mai élelmezési rendszerekben - hűtés, tárolás, tartósítás stb. - megnőtt a vegyi beavatkozások száma. Csupán a természetes gyümölcs- és zöldségfélék maradnak úgy-ahogy eredeti állapotukban (bár ezeket is gyakran vegyszerekkel kezelik, permetezik). Nem csoda, hogy a nagyvárosok lakóinak több mint 20 százaléka szenved valamiféle allergiás, túlérzékenységet jelentő betegségben.

Allergiás reakciók

Csodás dolog, amint az emberi emésztőrendszer nyálkahártyája felismeri, szétbontja és beépíti az elfogyasztott táplálékot a szervezet sejtjeibe. Az emberi ellenanyagrendszer legnagyobb szerve a nyirokszövet, a bél nyálkahártyájában működik és a gazdaszervezettel sokoldalú együttműködésben végzi bonyolult feladatait. A gyomor- és bélrendszer működésének, a táplálék felszívódásnak leggyakoribb zavara a gyulladásos elváltozások kialakulása, vagy az allergiás reakciók létrejötte.

Ma már egyre több ételről tudjuk, hogy bizonyos személyeken és sajátos immunrendszerű szervezetekben allergiás tüneteket vált ki.

Az ember legnagyobb mennyiségben és a leggyakrabban a növényi eredetű táplálékot fogyaszt. A növényi tápanyagok igen sokfélék lehetnek. Általában népcsoportonként és koronként is változik termesztésük, fogyasztásuk. A zöldségféléket, a gumós növényeket és a gyümölcsöket szezonálisan, a kultúr államokban már állandóan fogyasztjuk. Több növényi eredetű táplálékunkról tudjuk, hogy adott esetekben allergiás tüneteket kelthetnek. Ismert a burgonya, a szójababfélék, a sárgarépa, a pasztinák stb. fogyasztását követő allergiás reakció kialakulása.

A különböző növényi eredetű fűszerek is allergiás tüneteket okozhatnak a kellő mérték hiányában. Csak a só mértékével fogyasszuk őket (Cum grano salis)!

Egyes fűszerek túladagolása ugyanis heves bélhurutot okoz. Ilyenek a borsfélék, az erős paprika, a fahéj, a gyömbér stb.

Egyes gyümölcsfélék is kelthetnek ételallergiát: a földieper, a málna, az alma, a görögdinnye, a kivi, a narancs, a mandarin stb. A érzékenységet már kisgyermekkorban megfigyelhetjük.

Fehérjeérzékenyek

Az állati eredetű táplálékaink között a legfontosabb fehérjeforrásunk a tej. A tej legnagyobb előnye, hogy szinte természetes állapotában fogyasztható. Döntő az is, hogy a világon majdnem mindenütt olcsón megvásárolható. A tej és a sajt keltette érzékenységet azonban már Hippokratész idejében is ismerték. A csecsemőtápszerek elterjedésével pedig előtérbe került a tehéntej fehérje-érzékenység kimutatása. Ma már ismert a beta-laktoglobulin nevű tejfehérje, ami a tehéntej allergiások körében 82 százalékban kimutatható. Napjainkban számos kísérlet folyik a már feltárt ételallergének kiküszöbölésére az elemi diétáktól az immunrendszer alkalmazkodásának kutatásáig. A tehéntej-allergiás gyermek a kecske- vagy a juhtejből készült sajtot igen kedvezően viseli el, emészti meg.

Tojással és nélküle?

Fontos állati táplálékunk a tojás. A tojás 10 százalék fehérjét tartalmaz, ami 40 különféle fehérjéből áll, de közül csupán hat az, ami allergiát kelthet. A tojás-érzékenységet laborvizsgálattal lehet kimutatni. Az étrendből való kihagyása nem jár ártalmas következményekkel.

A halfehérje okozta érzékenységről azért kell említést tenni, mert úgynevezett "M" allergén túlérzékenységet kelthet. A halfehérjékkel dúsított élelmiszereknél már 1 milligrammos mennyisége is súlyos allergiás tüneteket provokálhat.

Csak a vegyes táplálkozás és a kellő konyhatechnikai műveletekkel készült ételek biztosíthatják az emésztési folyamatok zavartalan működését. A tápcsatornánkban létrejött változások felszívódási zavart okoznak vagy nem kívánt anyagok felszívódásához vezetnek. Már a szájkörüli bőrgyulladás, a szájzug berepedése, a gyakran fehér lepedékkel bevont nyelv, a kellemetlen lehelet is felhívja a figyelmet az emésztőcsatorna hibás működésére.

Áldott anyatej

Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy a megszületett csecsemő minél kevesebb túlérzékenységet keltő táplálékot fogyasszon. Ezért nélkülözhetetlen az anyatejes táplálás népszerűsítése és fenntartása minden csecsemőnél, minél hosszabb ideig.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

máj
Ebből tudhatod, ha a májad már nem sokáig bírja
magnézium szedése
A leggyakoribb hiba, amit sokan elkövetnek a magnézium használatakor
rákkeltő ételek
Egyik kedvenc reggelink lehet a rák melegágya – Így csökkentheted a rizikót
étkezések ideje
6 étel, amelyet sokan rossz napszakban esznek – Ezért nagyon fontos az időzítés
testmozgás 50 felett
Edzés 50 felett: ez a gyakorlat szinte kötelező – Ingyen van, mégis sok izmot megmozgat
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +5 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult idő várható országszerte időszakos (saras) esővel, de az Északi-középhegységben kezdetben még előfordulhat néhol ónos eső, fagyott eső. Estére dél felől nagyobb területen szűnik a csapadék. Többfelé megélénkül, néhol megerősödik a keleties, illetve délies szél. A csúcsérték az ország északi kétharmadán általában 1 és 6, délebbre többnyire 7 és 12 fok között valószínű. A hőmérséklet emelkedése miatt a melegfrontra érzékenyek tapasztalhatnak kellemetlen tüneteket.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kakukkfű vagy borsikafű: melyik gyógynövényt látod a képen? Teszteld tudásodat! Tudod, milyen panaszokra jó a lándzsás útifű vagy a hársfavirág? Remek! De vajon képről is felismered ezeket a népszerű gyógynövényeket? Most kiderül!
kvíz
Te tudtad? 5 dolog, amit a legtöbben nem gondolnának az időjárási frontokról Az időjárási frontok valóban meg tudják viselni az ember szervezetét. Kvízünkből megtudhatod, hogyan hathatnak rád.