A dr. Benoit Chassaing és dr. Andrew T. Gerwitz vezetésével végzett kutatás során a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy miként hatnak a bélflóránkra az emulgeálószerek , illetve közvetve hatással vannak-e bizonyos krónikus betegségek, elsősorban a gyulladásos bélbetegségek kialakulására.
A Crohn-betegség vagy a colitisz. Ezek több millió ember életét nehezítik meg, a tünetek igen változatosak lehetnek, és a betegség gyakran igen súlyos, nagyban befolyásolja az életminőséget. A gyulladásos bélbetegséggel küzdők száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő. A betegségek okát gyakran nem sikerül pontosan meghatározni, de a két szakember és csapatuk azt feltételezték, hogy a bélflóra egyensúlyának zavara is állhat a gyulladások hátterében.
A bélflórát több milliárd baktérium, vírus és egyéb mikroba alkotja, melyeknek nagy szerepe van az egészségünk megőrzésében. Hozzájárulnak például a megfelelő emésztéshez, az immunrendszerünk működéséhez, de még ahhoz is, hogy hogyan érezzük magunkat. Amennyiben a „jó” baktériumok száma csökken, a „rosszaké” pedig nő, az betegségeket okozhat.
„Bizonyos betegségek drámai növekedése annak ellenére következett be az elmúlt évtizedekben, hogy a genetikai felépítésünk évezredek óta nagyjából ugyanolyan. Ez pedig arra utal, hogy a környezetünk nagyon fontos szerepet játszik” – mondta dr. Chassaing. „Az elfogyasztott ételek közvetlenül hatnak a bélflóránkra, ezért feltételeztük, hogy a modern élelmiszerekben található adalékanyagok befolyásolhatják a bélflórát , hajlamosabbá téve a szervezetünket a gyulladásokra.”
Chassaing és Gerwitz egérkísérleteket végeztek, hogy bizonyítsák az elméletüket. Az egerekkel két meglehetősen gyakori emulgeálószert etettek, a poliszorbát 80-at és a karboximetilcellulózt, méghozzá olyan mennyiségben, mely arányaiban megfelel az emberi fogyasztásnak. Ezek az emulgeálószerek ugyanis számos feldolgozott és készételben megtalálhatóak. Úgy találták, hogy az emulgeálószerek fogyasztása megváltoztatta az egerek bélflórájának összetételét, és növelte a gyulladások kialakulásának valószínűségét is.
Bizonyos baktériumfajok elszaporodása ugyanis a flagellin és a lipopoliszacharid nevű vegyületek fokozott kiválasztódásával járt együtt, ezek pedig aktiválták az immunrendszert. Ez krónikus colitiszt okozott azoknál az egereknél, melyeket genetikailag fogékonyabbá tettek erre. Ezzel szemben a genetikailag nem módosított egereknél a gyulladás metabolikus szindrómaként, elhízásként, illetve inzulinrezisztenciaként jelentkezett .
A szakemberek további kísérleteket szeretnének elvégezni, több emulgeálószer tesztelésével, illetve annak vizsgálatával kívánnak foglalkozni, hogy az emberi szervezetre hogyan hatnak ezek az adalékanyagok. Ha hasonló eredményekre jutnak, mint az egérkísérletekben, az bizonyíték lehet arra, hogy az adalékanyagok meglehetősen nagy szerepet játszanak az elhízásjárvány, és az azzal összefüggő krónikus betegségek terjedésében.
„Egyetértünk azzal, hogy az elhízást és a metabolikus szindrómát a helytelen életmód, így a túlevés okozza. Azonban az eredményeink megerősíthetik azt az elképzelést, hogy a megváltozott bélflóra és a gyulladások befolyásolhatják az ételválasztásainkat és azt, hogy mennyit eszünk” – mondta dr. Gerwitz. A kutatás eredményeiről a Nature című szaklapban számoltak be.
