A koronavírus-járvány kitörése óta számos kutatást végeztek arról, meddig maradhat életképes a vírus a különböző felületeken. Egy közelmúltban publikált tanulmány, amelyet az Iflscience szemlézett, azt vizsgálta meg, hogy a COVID-19-et kiváltó vírus meddig fertőzhet tovább bizonyos élelmiszerekre tapadva.
A sajtokon tovább életképes maradt
Az Egyesült Királyság Élelmiszerbiztonsági Hivatalának (FSA) megbízásából készült kutatásban a vírus életképességét különböző élelmiszercsoportokon vizsgálták. Laboratóriumi körülmények között zöldségek és gyümölcsök (brokkoli, alma, málna), pékáruk (fehér és barna kenyér, croissant), sajtok és szeletelt sonkák felületére is juttattak a kórokozóból. Emellett néhány gyakori csomagoláson (PET-palackokon, alumínium konzervek oldalán, kompozit felületen) is elhintették a koronavírust, hogy megvizsgálják, meddig maradhatnak ilyen körülmények között fertőzőképes.
Az eredmények szerint a vírus életképességét jelentősen befolyásolta, hogy milyen felületre került. A sajtokon és a sonkán például több napig fertőzőképes maradt, valószínűleg az élelmiszerek magas nedvesség-, fehérje- és zsírtartalma is kedvező életkörülményeket biztosított számára. Az almán, illetve az olajbogyón ugyanakkor jóval rövidebb ideig volt csak életképesek. A kenyér felületére kerülő SARS-CoV-2 szintje pedig több mint 90 százalékkal csökkent 24 órán belül. A vírus inaktiválódása még gyorsabb volt a péksütemények esetében, mindössze 6 óra alatt 90 százalékkal csökkent a szintje. A hűtőben tárolt, műanyag csomagolású élelmiszerek felületén lévő vírusok szintje is jelentősen lecsökkent 24 óra elteltével, habár a termékeken még 6 napig kimutatható volt a jelenlétük.
A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet: előfordulhat ugyan, hogy valamilyen élelmiszert megérintve jut a szervezetünkbe a koronavírus, összességében viszont ennek viszonylag kicsi a valószínűsége. Elsősorban fertőzött emberrel érintkezve kaphatjuk el a fertőzést.
