Jelek, hogy bélférgek élnek bennünk

A bélférgek okozta fertőződés a leggyakoribb fertőzések közé tartozik. A világ legszegényebb és legelmaradottabb területein ma is napi problémát és szenvedést okoz az ott élők számára. Azonban a nyugati, fejlett társadalmakban is jelen van, még akkor is, ha a higiéniai feltételek sokkal inkább hozzáférhetők.

Cérnának kinéző darabok a székletben?

A cérnagiliszta fertőzés az egyik leggyakoribb bélférgesség, amely főleg a gyerekeknél fordul elő, de nem kíméli a felnőtt lakosságot sem. Az ártalmatlan fehér „cérnaszálak” felfedezése a székletben, először meglepő, majd riasztó lehet, de jó hír, hogy könnyen orvosolható, és hamar elköszönhetünk az illegális albérlőinktől is.

A Cérnagiliszta

Az Enterobius vermicularis, magyar nevén Hegyesfarkú cérnagiliszta vagy bélgiliszta, emberről, emberre terjedő kórokozó. A féregpeték a szájon át jutnak be a bélcsatornába, majd ott kifejlődnek és elindul a szaporodási körforgás. A végbél redői közé, jellemzően az éjszakai órákban petéket rak a féreg, amelyek viszkető érzést okoznak. A vakaródzás során a peték a köröm alá vagy a bőrfelületre kerülnek, majd a szájon keresztül újra a belekbe. A fertőző peték lenyelése és a felnőtt nőstény peterakása közötti idő körülbelül egy hónap. A kifejlett példányok, a bélrendszer utolsó harmadában, a vékony- és vastagbél, valamint nagy számban a vakbél nyálkahártyájában székelnek. Nagyjából az összes életciklusuk az emberhez kötött. Az alig 3-5 mm hosszú hímek, amint megtermékenyítették az akár egy 10-13 milliméteres hosszúságot is elérő nőstényt, azonnal elpusztulnak. A nőstény összességében négy hónapot él, ez idő alatt viszont életképes petéket hagy hátra ezerszámra, amelyek azonnal elkezdik életciklusukat.

A fertőzés kimutatására a laboratóriumban széklet féregpete-, vagy a végbél környékéről vett ragasztócsíkos mintavétel után mikroszkópos vizsgálatot végeznek.  A vizsgálat során jellegzetes, 50 x 30 mikron méretű petéket találhatnak, amelyek egyik oldalukon lapos felületűek. A meglévő tünetek vagy a laboratóriumi mikroszkópos eredmény alapján állítja fel az orvos a diagnózist, melyre hatékony gyógyszeres kezelést javasol. A házimódszerek nem feltétlenül százszázalékos eredményt hozhatnak.

Tévhit: ha fokhagymát eszünk, megszabadulunk a bélférgektől. Sajnos a fokhagyma nem alkalmas a kialakult fertőzéstől való megszabadulásra, viszont modern gyógyszerekkel viszonylag könnyen orvosolhatóvá vált a probléma.

Amit nem látunk, az nincs is?

Az enterobiasis (bélférgesség) valóban gyakran tünetmentes. A legjellemzőbb tünet a végbél környéki viszketés, különösen éjszaka. Egyéb tünetek közé tartozik a fogcsikorgatás, álmatlanság, étvágytalanság, ingerlékenység és a hasi fájdalom, amelyek a vakbélgyulladást utánozhatják. Ha valaki nem néz a WC-be, sajnos észre sem veszi, milyen képződmények laknak a beleiben. A kéretlen lakók csendben és hatékonyan eszik, amit mi, és élik hétköznapjaikat – a beleinkben.

Az enterobiasis ismétlődő újrafertőződést okozhat, ezért a kiújulás megelőzése érdekében javasolt a környezet hatékony megtisztítása, valamint az összes családtag kezelése.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük?

A javasolt megelőző stratégiák a következők:

1. Rendszeresen mossunk kezet, különösen étkezések előtt.
2. A reggeli fürdés segíthet a peték eltávolításában a végbél környékéről és a test más részeiről.
3. A körömvágással (tövig) megelőzhetjük, hogy a körmök alatt peték maradjanak.
4. Gyermekeknél az ujjszopásról való leszoktatás és a végbél környékének vakarásának elkerülése kiemelten fontos.