A szívműködést a vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívizomrostok egy része munkaizomrost, ez gondoskodik a szív összehúzódásáról, a többi pedig az ezt megfelelő időközönként (normál esetben percenként mintegy hetvenszer) kiváltó ingerület képzéséről és vezetéséről, vagyis a szívritmusról.
Az ingerület kiindulópontja a jobb pitvarban lévő, úgynevezett sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe. Egészséges embernél ez a kétféle szívizom, a munkaizomzat és az ingerületképző és elvezető rendszer összehangoltan, harmonikusan működik. Meglehetősen gyakori azonban az is, hogy valamilyen belső vagy külső okból ez az összehangoltság felborul, a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben vagy éppen lassúbban, esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek - ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról . Ez a működési zavar bárkinél előfordulhat az élete során, sokan a kisebb rendellenességeket észre sem veszik. Ha azonban visszatérően vagy súlyosabb formában jelentkezik, mindenképpen ki kell vizsgáltatni az okát, mert súlyos gondokra is figyelmeztethet.
Miért alakul ki?
A ritmuszavar hátterében állhat kardiális ok, vagyis a szívnek valamilyen betegsége, de lehet azon kívüli, extrakardiális tényezők következménye is. A kardiális eredetű ritmuszavarokat leggyakrabban koszorúér-betegség, szívkoszorúér-szűkület vagy elzáródás nyomán kialakult szívizominfarktus, vagyis az elhalt izomsejtek szabályostól eltérő ingerületvezetési és -képzési tulajdonságai váltják ki. Létrejöhet ritmuszavar szívizomgyulladás, illetve a szívizomzat mennyiségi és minőségi elfajulásával járó elváltozások, véráramlási okok, billentyűhibák, oxigénhiány miatt is.
Extrakardiális, szíven kívüli okai lehetnek lelki, pszichovegetatív tényezők is, ezen kívül kiválthatja a szervezet ionháztartásának zavara is, amikor a vérben, illetve a testfolyadékokban nem megfelelő a nátrium-, kálium-, magnézium-, kalciumionok aránya. Egyes betegségek, így például a pajzsmirigy túlműködés, vagy a folyadék- és sóháztartás felborulásával fenyegető felgyorsult anyagcsere is lehet a háttérben. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat, és a kávé, alkohol, drogok fogyasztása is előidézheti.
Hogyan vehető észre?
Ha a szívritmuszavar enyhe és csak ritkán jelentkezik, gyakran előfordul, hogy az érintett nem is észleli. A betegek leggyakrabban szapora vagy szabálytalan szívdobogásról, gyors vagy rendszertelen, kihagyó pulzusról számolnak be, de jelezheti a ritmuszavart kábultság, zavartság, látás- vagy beszédzavar, súlyos esetben eszméletvesztés, keringés-összeomlás is.
Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá váló, önmagában nem életveszélyes pitvarfibrilláció mielőbbi felismerése, megfelelő kezelése (például véralvadásgátló szerrel) rendkívül nagy jelentőségű az általa okozott stroke kivédése szempontjából. A szakorvos a beteg kikérdezése és fizikális vizsgálata után a 12-elvezetéses EKG, terheléses EKG vagy a 24 órás Holter EKG-vizsgálat segítségével állapítja meg a diagnózist.
Mit lehet tenni ellene?
A szívritmuszavarok kezeléséhez legelőször is a hátterében álló okokat kell megkeresni, akár szívbetegség, akár extrakardiális ok miatt alakult ki. Amíg ez nem sikerült, vagy a kiváltó ok megszüntetése időbe telik, tüneti kezelésre is szükség van.
Gyógyszeres kezelés során az ún. antiaritmiás készítményeket alkalmazzák. A szívritmuszavarok kiküszöbölésére használnak speciális készülékeket is, amellyel közvetlenül lehet beavatkozni a szív elektromos működésébe. Ezek közé tartozik a bőr alá tartósan beültethető szívritmus-szabályozó, a pacemaker , valamint a defibrillátor, amelynek beültethető pacemakerrel kombinált változata is van.
Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet, amikor a szívben a kóros ingerületet képző vagy vezető izomrostokat katéteres műszer, rádiófrekvenciás vagy fagyasztásos energia segítségével (katéteres ablációval) vagy szívsebészeti műtét során szikével átvágják, kiiktatják.
A szívritmuszavarok kialakulását általában a "szívbarát" életmóddal lehet megelőzni, vagyis mindannak a betartásával, amit a szív- és az érrendszer egészségének megőrzéséhez tanácsolnak. A mediterrán jellegű, vagyis sok zöldséget, növényi olajat, halat tartalmazó étrenddel, kiegyensúlyozott életvitellel, rendszeres mozgással, az érkárosító élvezeti szerek, így a dohány, a kávé, az alkohol túlzott fogyasztásának kerülésével előzhető meg leginkább ez a működési zavar is.
