Mit jelez, ha megváltozik a szívverés üteme?

Akinek egészséges a szíve, nem is figyeli a szívműködését. Akinek viszont szívritmuszavara lesz, az sokszor erősen érzi, hallja a saját, szabálytalan szívverését - ez pedig meglehetősen ijesztő.

A szívműködést a vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívizomrostok egy része munkaizomrost, ez gondoskodik a szív összehúzódásáról, a többi pedig az ezt megfelelő időközönként (normál esetben percenként mintegy hetvenszer) kiváltó ingerület képzéséről és vezetéséről, vagyis a szívritmusról.

Az ingerület kiindulópontja a jobb pitvarban lévő, úgynevezett sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe. Egészséges embernél ez a kétféle szívizom, a munkaizomzat és az ingerületképző és elvezető rendszer összehangoltan, harmonikusan működik. Meglehetősen gyakori azonban az is, hogy valamilyen belső vagy külső okból ez az összehangoltság felborul, a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben vagy éppen lassúbban, esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek - ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról. Ez a működési zavar bárkinél előfordulhat az élete során, sokan a kisebb rendellenességeket észre sem veszik. Ha azonban visszatérően vagy súlyosabb formában jelentkezik, mindenképpen ki kell vizsgáltatni az okát, mert súlyos gondokra is figyelmeztethet.

Szívműködési zavar bárkinél előfordulhat az élete során.
Szívműködési zavar bárkinél előfordulhat az élete során, de néha nagy bajt jelez. Kép: GettyImages

Miért alakul ki?

A ritmuszavar hátterében állhat kardiális ok, vagyis a szívnek valamilyen betegsége, de lehet azon kívüli, extrakardiális tényezők következménye is. A kardiális eredetű ritmuszavarokat leggyakrabban koszorúér-betegség, szívkoszorúér-szűkület vagy elzáródás nyomán kialakult szívizominfarktus, vagyis az elhalt izomsejtek szabályostól eltérő ingerületvezetési és -képzési tulajdonságai váltják ki. Létrejöhet ritmuszavar szívizomgyulladás, illetve a szívizomzat mennyiségi és minőségi elfajulásával járó elváltozások, véráramlási okok, billentyűhibák, oxigénhiány miatt is.

Extrakardiális, szíven kívüli okai lehetnek lelki, pszichovegetatív tényezők is, ezen kívül kiválthatja a szervezet ionháztartásának zavara is, amikor a vérben, illetve a testfolyadékokban nem megfelelő a nátrium-, kálium-, magnézium-, kalciumionok aránya. Egyes betegségek, így például a pajzsmirigy túlműködés, vagy a folyadék- és sóháztartás felborulásával fenyegető felgyorsultanyagcsereis lehet a háttérben. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat, és a kávé, alkohol, drogok fogyasztása is előidézheti.

Hogyan vehető észre?

Ha a szívritmuszavar enyhe és csak ritkán jelentkezik, gyakran előfordul, hogy az érintett nem is észleli. A betegek leggyakrabban szapora vagy szabálytalan szívdobogásról, gyors vagy rendszertelen, kihagyó pulzusról számolnak be, de jelezheti a ritmuszavart kábultság, zavartság, látás- vagy beszédzavar, súlyos esetben eszméletvesztés, keringés-összeomlás is.

A szakorvos számára a szív elektromos működését leképező EKG vizsgálat segít felmérni a szívritmuszavar mértékét és természetét.

Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá váló, önmagában nem életveszélyes pitvarfibrilláció mielőbbi felismerése, megfelelő kezelése (például véralvadásgátló szerrel) rendkívül nagy jelentőségű az általa okozott stroke kivédése szempontjából. A szakorvos a beteg kikérdezése és fizikális vizsgálata után a 12-elvezetéses EKG, terheléses EKG vagy a 24 órás Holter EKG-vizsgálat segítségével állapítja meg a diagnózist.

Mit lehet tenni ellene?

A szívritmuszavarok kezeléséhez legelőször is a hátterében álló okokat kell megkeresni, akár szívbetegség, akár extrakardiális ok miatt alakult ki. Amíg ez nem sikerült, vagy a kiváltó ok megszüntetése időbe telik, tüneti kezelésre is szükség van.

Gyógyszeres kezelés során az ún. antiaritmiás készítményeket alkalmazzák. A szívritmuszavarok kiküszöbölésére használnak speciális készülékeket is, amellyel közvetlenül lehet beavatkozni a szív elektromos működésébe. Ezek közé tartozik a bőr alá tartósan beültethető szívritmus-szabályozó, a pacemaker, valamint a defibrillátor, amelynek beültethető pacemakerrel kombinált változata is van.

Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet, amikor a szívben a kóros ingerületet képző vagy vezető izomrostokat katéteres műszer, rádiófrekvenciás vagy fagyasztásos energia segítségével (katéteres ablációval) vagy szívsebészeti műtét során szikével átvágják, kiiktatják.

A szívritmuszavarok kialakulását általában a "szívbarát" életmóddal lehet megelőzni, vagyis mindannak a betartásával, amit a szív- és az érrendszer egészségének megőrzéséhez tanácsolnak. A mediterrán jellegű, vagyis sok zöldséget, növényi olajat, halat tartalmazó étrenddel, kiegyensúlyozott életvitellel, rendszeres mozgással, az érkárosító élvezeti szerek, így a dohány, a kávé, az alkohol túlzott fogyasztásának kerülésével előzhető meg leginkább ez a működési zavar is.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)