A koronavírus csaknem 50 millió embert fertőzött már meg a világban, és több mint egymillió halálesetet okozott kevesebb mint egy év alatt. Ráadásul még mindig nincs tisztázva, hogy a vírussal érintkezők egy része miért nem mutat semmilyen tünetet, míg mások belehalnak a fertőzésbe vagy nagyon súlyosan megbetegednek miatta. Bár az életkor, a meglévő betegségek vagy a fertőzés idején zajló terápiák figyelembevételével néhány esetben fel lehet állítani a betegség prognózisát, de még mindig nem tudjuk minden esetben biztosan kijelenteni, hogy a betegség miként folyik le. A sztatinterápia az egyik olyan kezelés, amelynek már megvitatták a szakértők a COVID-19 lefolyására való hatását.
Jelenleg általában négyből egy ember szed sztatint, és ezt a gyógyszert használja leggyakrabban a lakosság. A Rovira i Virgili Egyetem (URV) és a Pere Virgili Intézet (IISPV) Lluís Masana vezette kutatócsoportja most arra az eredményre jutott, hogy a sztatinokkal kezelt embereknek 22-25 százalékkal alacsonyabb az esélyük arra, hogy belehaljanak a koronavírus-fertőzésbe. A kutatásról szóló tanulmányt most publikálták a European Heart Journal-Cardiovascular Pharmacotherapy című folyóiratban.
A kutatást 19 katalóniai kórház 2 159 olyan betegén végezték el, akik szerepeltek a Katalóniai Lipid és Érelmeszesedési Hálózat nevű adatbázisban, és a világjárvány márciustól májusig tartó első hullámában megbetegedtek a SARS-CoV-2 vírusfertőzés miatt. A kutatás során betegenként száz különböző klinikai változót vizsgáltak meg, olyanokat, mint például az életkor, a nem, a korábbi betegségek, a koleszterinszint , a vírusfertőzés lefolyása, a koronavírus okozta betegségre alkalmazott kezelések. Ezután a kutatók összevetették a sztatinokkal kezelt és sztaninterápiában nem részesült betegek halálozási arányát, majd azt is elemezték, hogy mi történt akkor, amikor a kórházi felvételt követően megvonták a sztatint a betegektől.
"Az összehasonlító vizsgálatunkban a csoportokat úgy állítottuk össze, hogy összevethetők legyenek életkor, nem és a korábban már meglévő háttérbetegségek alapján" - mondta Lluís Masana, az URV Orvosi és Sebészeti Tanszékén zajló kutatás vezetője; ez a tanszék tagja a cukorbetegséget és anyagcserezavart vizsgáló CIBERDEM nevű spanyol kutatási hálózatnak. Masana a Reusban lévő Sant Joan Egyetemi Kórháznak is a kutatója.
A sztaninnal nem kezelt betegek halálozási aránya 25,4 százalék volt, míg ez az arány 19,8 százalék volt a sztatinterápiában részesülők között, ez azt jelenti, hogy a kezelésben részesülő csoport halálozási aránya 22 százalékkal alacsonyabb volt. "Az adatok azt mutatják, hogy a sztatinkezelés ötből egy halálesetet megakadályoz" - vonta le a következtetést Masana. Továbbá, ha a kezelést a kórházi tartózkodás ideje alatt is folytatták, a halálozás 25 százalékkal volt alacsonyabb, ez már négyből egy halálesetet akadályozott meg. Lluís Masana további következtetésekre is jutott: "ezek a kutatási eredmények nemcsak azt mutatják, hogy a sztatinkezelésnek nincs negatív hatása a COVID-19 kifejlődésére, hanem egyenesen azt is jelenti, hogy jelentősen csökkenti a betegek halálozását."
A világjárvány egyik indirekt hatása, hogy az emberek egy része abbahagyta a krónikus betegségek elleni vagy az egészségmegtartó kezeléseket, a sztatinokkal is ez a helyzet. "Vannak olyan orvosok, akik ezeknek a gyógyszereknek az elhagyását javasolják, mert attól tartanak, hogy súlyosbítják a COVID-19 következményeit" - mondta Masana. Ezzel ellentétben a sztatinok megvonása és a meglévő krónikus betegségekre szedett gyógyszerek felügyeletének megszüntetése hozzájárul ahhoz, hogy a vírus közvetlen halált okozzon bizonyos betegeknél, növeli a szövődmények kialakulásának az esélyét és emeli az általános halálozást is.
- vonta le a következtetést a kutató.
Bár ezzel a kutatással nem kívánták azt bizonyítani, hogy ha COVID-betegeknek sztatint adnak, akkor az csökkenti a halálozás kockázatát, ám ez a tanulmány megnyitotta az utat azok előtt a kutatások előtt, amelyek bizonyíthatják ezt az összefüggést.
