Mutatjuk, milyen városokra lenne szükség

A városokban élők számos olyan környezeti stresszforrással találkozhatnak, amelyek ártalmasak a keringési rendszerre. Ha a szakértők egészségesebb életteret terveznének, azzal életet menthetnének. Erre a következtetésre jutott egy, az Európai Kardiológustársaság (ESC) folyóiratában megjelent tanulmány.

"2050-re négyből három ember városban fog élni, és ezeken a helyeken használják majd fel az energiakészletek 80 százalékát, illetve itt bocsájtják majd ki az üvegházhatású gázok 70 százalékát" - mondta el dr. Thomas Münzel, a Mainzi Egyetem professzora. "A városlakók viszonylag keveset tehetnek azért, hogy megvédjék magukat a szennyezőanyagoktól, ezért a döntéshozóknak kell vállalniuk felelősséget" - tette hozzá. Európában a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak: ez az összes halálozás közül a nőknél 47 százalékot tesz ki, a férfiaknál pedig 39 százalékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája felhívta a várostervezők figyelmét arra, hogy a kerékpározás és a gyaloglás javítja a levegő minőségét - vegyék figyelembe ezt a tényt a munkájuk során.

Olyan várost kell tervezni, ahol sokat lehet sétálni, kerékpározni, kevesebbet autózni. Kép: GettyImages
Olyan várost kell tervezni, ahol sokat lehet sétálni, kerékpározni, kevesebbet autózni. Fotó: Getty Images

"A városok ugyan az innováció és a jólét motorjai, de egyben a szennyezés és a betegségek forrásai is" - állítják a szerzők a frissen publikált tanulmányban, melyben összefoglalják a szennyezett levegő, a zajszennyezés, a hőterhelés, a fényterhelés és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot.

Az ESC által támogatott nyilatkozat egy újabb lépést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghirdetett cél felé, miszerint 2025-ig 25 százalékkal kell csökkenteni a szív- és érrendszeri eredetű halálozások arányát 2010-hez képest.

A levegőszennyezés hozzávetőlegesen 800 ezer európai ember halálos betegségéért felelős, és az esetek legalább fele szívinfarktus és stroke . A közlekedés a világon a legjelentősebb légszennyező forrás. Továbbá a közúti közlekedés a domináns zajforrás, és sajnos ez növeli az iszkémiás szívbetegség kockázatát. Becslések szerint az állandó közlekedési zaj évente 48 ezer új iszkémiás szívbetegség kialakulásáért felelős az Európai Unióban.

Az éjszakai fényszennyezés kapcsolatba hozható a szívkoszorúér-betegség miatti kórházi kezelés és elhalálozás megnövekedett kockázatával. Emellett a betonozott városi környezet magába szívja, majd kibocsájtja a nap hőjét, és ez általános hőmérséklet-emelkedést okoz. A hőhullámok alatt bekövetkező halálozásokkal egyértelműen összefügg a városok hőszigethatása, amelyet a növényzettel jól lehetne csillapítani.

A környezeti stresszforrások hatása összekapcsolódik, és ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek az összes szennyezőforrás ellen hatásosak. "Ha a városi közlekedés fizikai aktivitással párosul, akkor az környezetileg fenntartható lesz, és ez élhetőbbé teszi a városokat, továbbá egyaránt előnyös az egészségmegőrzés és a környezetvédelem számára is" - állítják a tanulmányban.

Rájöttek a kutatók arra, hogy a várostervezés az egyik módja annak, hogy enyhítsük az egészségre káros kockázatokat. A tervezés során autómentes övezeteket kell kialakítani, és olyan városszerkezetet kell tervezni, amelyben lerövidítik a közlekedési eszközökkel bejárandó útvonalak hosszát. Ha az autóhasználatot korlátozzuk, és a tömegközlekedést, az aktív közlekedést (kerékpározást, gyaloglást) támogatjuk, akkor javítjuk a szív egészségi állapotát, mert csökken a levegőszennyezés, a zajterhelés és a hőszigetek káros hatása, továbbá erősödik a lakosok fizikai aktivitása is.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, ahogy "radikálisan gondoljuk át, miként fogjuk megszervezni a napi életünket a jövőben, hogy megőrizzük az emberek és a Föld egészséges állapotát." Münzel professzor elmondta: "az emberek el tudják kerülni a szennyezett környezetet, és fülhallgatót dughatnak a fülükbe, de az igazi változáshoz a döntéshozók, várostervezők elköteleződésére van szükség. Arra számítunk, hogy a világ nagyvárosi környezetei az elkövetkező években egyre népesebbek lesznek. Itt az idő, hogy olyan városokat tervezzünk, amelyek ahelyett, hogy rombolnák, inkább javítják a lakók egészségi állapotát."

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Alig lesz felhő az égen, strandidőre készülhetünk. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon élénk lökések kísérik a délies szelet, a legmelegebb órákban 33, 38 fokot mérhetünk. Csütörtökön még frontmentes marad az idő, de fokozódik a hőség, ami extrém terhelést ró még az egészségesekre is. Gyakoriak az alvászavarok, napközben pedig kábaság, tompaság léphet fel. Gyakori a migrén, az arra hajlamosak keringési problémákat és emésztési panaszokat is tapasztalhatnak. A déli órákat ajánlott árnyékos, hűvös helyen tölteni. A légszennyezettség magas, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)