A fenntartható fejlesztési célokról szóló 2018-as jelentés szerzői azt írták, hogy 2016-ban a világ városi lakosságának 91 százaléka szívott olyan levegőt, amely nem felelt meg az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi irányelveinek a – 2,5 mikron részecskeátmérőjű – szálló por határértékére vonatkozóan.
A dokumentum szerint a városi lakosság több mint fele a biztonságosnál legalább 2,5-ször magasabb légszennyezettségnek volt kitéve az érintett időszakban.
Ezért veszélyes a szálló por
A szálló por azoknak a levegőben eloszlott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagoknak a gyűjtőneve, amik apró méretük miatt mélyen behatolhatnak a tüdőbe. Ekkor különböző légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, például asztmát vagy tüdőrákot , és az immunrendszert is legyengítik. A szálló por egyik fő forrása a közlekedés, de a gyár- és fűtőtelepek is jelentős hatással vannak az emberek egészségére.
A szálló port a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 100 mikronnál kisebb szemcsék belélegezhetők, de ezek nem jutnak mélyre a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe, a 2,5 mikronnál kisebbek pedig egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből.
2017. december 16-ai cikkünkből kiderült, hogy a népességszámot tekintve Magyarországon követeli az egyik legtöbb halálos áldozatot a szállópor és a következtében kialakult egészségügyi állapotromlás. A szállópor okozta korai elhalálozás szóló statisztikákra akkor a Start című műsor egyik vendége, Harmat Ádám hívta fel a figyelmet. "Ha népességszámra lebontjuk, akkor Kína után, éppen hogy lemaradva a másodikak vagyunk a globális listán" – mondta a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének, a World Wildlife Fund magyarországi szervezetének projektmenedzsere.
