Szűrések, ha túl sok a stressz

Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget.

A kezeletlen stressz szívbetegségekhez vezet

Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok együttesen. "Tudni kell, hogy a folyamatos stresszhelyzetben nő az úgynevezett szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívinfarktus" - magyarázza a betegség kialakulásának okait Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Így rombolja a testet a stressz

A stressz folyamatos feszültség vagy idegesség, amely a szervezet válaszreakciója egy vagy több tartós negatív ingerre. A stressznek nem csak pszichés megnyilvánulásai vannak, hanem a test működésére is hatást gyakorol. Hogy milyet, arról bővebben az alábbi cikkünkben olvashat!

A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a menedzser-típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség - tette hozzá.

A rizikófaktorok hatása szinte összeszorzódik

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (például magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (amely az alkohol mellett a legelterjedtebb "stresszoldó") megsokszorozza.

Ha a stressz tartósan fennáll, az akár szívinfarktushoz is vezethet
Ha a stressz tartósan fennáll, az akár szívinfarktushoz is vezethet

Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik.  

A folyamat természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.


A szűrés legfontosabb elemei

A stresszes életet élőknek évente-kétévente érdemes néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük.

  • A nagylabor (a kiterjesztett laborvizsgálat) során kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.
  • A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapota kerül górcső alá, a vérnyomás, a pulzus értékei, a szakorvosi manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel már sok mindenről árulkodhatnak.
  • A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról / merevségéről, és a szív munkájáról is.
  • A stresszes életet élőknél fontos lehet, hogy felmérjük a szívfrekvencia-variabilitást is - hangsúlyozza Sztancsik doktornő. Hozzátette: a szívverés ritmusa az egészséges embereknél sem teljesen szabályos, hanem a külső és a test belső környezetéből érkező ingerekhez alkalmazkodva rugalmasan változik. A szívfrekvencia-variabilitás tulajdonképpen a szív válaszkészsége, amivel a körülményekre, a körülmények változásaira reagál. A szívműködés változékonyságának mértéke sokat elárul az ember általános egészségi állapotáról, fizikai és pszichés terhelhetőségéről, illetve stressztűrő képességéről. A szívfrekvencia mérése egyszerű, gyors és fájdalommentes.

Forrás: Budai Kardioközpont

Értékelje a cikket!

Tisztelt Doktor Úr!

Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+6, +12 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a Dunántúlon közepesen felhős, másutt kissé fátyolfelhős lesz az ég, csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag