Stressz és asztma: veszélyes páros

Sokaknak nap mint nap meg kell küzdeniük a munkahelyi, családi vagy iskolai feszültségekkel. Ez az asztmás betegekre különösen nagy veszélyt jelent, a stressz ugyanis fokozza a tünetek súlyosságát, gyakoriságát és időtartamát.

Nemrég jártunk orvosnál, a légzésfunkcióink rendben vannak és a gyógyszerek is jól vannak beállítva, ám az utóbbi időben mégis egyre többször fulladunk és köhögünk? Ennek hátterében a krónikus feszültség is állhat. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa a gyakori stressz veszélyeire hívja fel a figyelmet.

vizsgaidőszak, asztma, stressz, asztmás rohamok, légzési nehézség, légszomj, feszültség
A vizsgaidőszak valóságos aknamező egy asztmásnak. Fotó: iStock

A stressz által kiváltott asztma tünetei

Az erős érzelmek légszomjat és légzési nehézséget okozhatnak, emiatt kiválthatják azasztmatüneteit. Emellett a feszültség fokozza az érzékenységet az asztmát kiváltó egyéb tényezőkkel - például az allergénekkel, a füsttel, a magas páratartalommal és a hideggel - szemben is. Ha pedig a tartós stresszt egészségtelen szokásokkal próbáljuk oldani - mondjuk dohányzással vagy alkoholfogyasztással - szintén megnövekszik az asztma súlyosbodásának kockázata - ismerteti a szakember.

Az asztma ennyire súlyos is lehet.

Egy vizsga előtt is előfordulhat, hogy az asztma átmeneti romlását tapasztaljuk, ám ezek a panaszok rendszerint a stresszhelyzet megszűnésével el is múlnak. A tartós stressz vagy szorongás hatása azonban már hosszabb távon érvényes az állapotromlás. Ilyenkor az érintettek az alábbi tünetekről számolnak be:

  • szorítás a mellkasban

  • zihálás, légzési nehézség, légszomj

  • sípoló légzés

  • fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség

  • köhögés

Hogyan kezelhető?

A legjobb megoldást a stresszhelyzetek elkerülése jelentené, ám ez a való életben nem kivitelezhető. A feszültség leküzdését azonban meg lehet tanulni. Segíthet például a légzőgyakorlat, a meditáció és a jóga is, de érdemes több módszert kipróbálni, hogy tudjuk, nekünk melyik válik be a legjobban. A lényeg, hogy találjunk módot a kikapcsolódásra, relaxációra.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagyon fontos az asztma akcióterv betartása - még a stresszes időszakok alatt is. Ha a tüneteink erősödnek, kövessük az orvosunk utasításait, hogy megelőzzük az asztmás rohamot. Figyeljük magunkat és vezessünk tüneti naplót! Ha azt tapasztaljuk, hogy vizsgaidőszakban mindig nehezebb a légzésünk, egyeztessünk kezelőorvosunkkal, hogy a következő alkalommal már tudjuk, hogyan kell a gyógyszeres kezelést módosítani a tünetek megelőzése érdekében. Tartós stresszhelyzetben is konzultáljunk soron kívül, hiszen többnyire ilyenkor is szükség van a gyógyszeradagok módosítására.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)