Kiderült, hol bújik meg a stressz az agyban

A jövőben akár új terápiás módszerek kifejlesztését is elősegítheti a Yale Egyetem egy kutatócsapatának új felfedezése: a tudósok úgy vélik, megtalálták, az agy mely területei felelősek az érzelmi stressz szabályozásáért.

Különösen most, a koronavírus-világjárvány idején rendkívül stresszes időket élünk. Rohanó világunkban a stressz egyébként is szinte mindenütt körülvesz minket, illetve látszólag elkerülhetetlen része az emberi létnek. Ennek ellenére még mindig sok a megválaszolatlan kérdés azt illetően, hogy honnan is erednek egyáltalán sötét érzelmeink.

Milyen egészségügyi következményekkel fenyeget a tartós érzelmi stressz? Részletek itt.

Ismert, hogy fizikai stressz esetén, azaz például fájdalom, éhség vagy valamilyen más akut fizikai stresszor hatására a többi között a hormonrendszert is irányító hipotalamusz utasítja először glükokortikoid hormonok kibocsátására a mellékvesét, így beindítva a stresszhelyzetre adott válaszreakciót. Mi a helyzet azonban a szubjektív, avagy érzelmi, pszichológiai stresszel? Hol alakulnak ki a nyomás, szorongás és rossz előérzet e negatív érzetei az agyban? Az amerikai Yale Egyetem szakemberei erre igyekeztek választ találni.

Az érzelmi stressz szabályozásáért egy összetett agyi hálózatrendszer felelős
Az érzelmi stressz szabályozásáért egy összetett agyi hálózatrendszer felelős

Mint az a ScienceAlert cikkéből kiderül, a témában lezajlott korábbi kutatások szerint az érzelmi stressz nem mindig kapcsolódik fizikai stresszhez, ennél fogva vélhetően máshonnan is ered. Ami pedig a lehetséges forrást illeti, állatokon és embereken végzett vizsgálatok egyaránt a hippokampusz szerepére mutatnak. A hippokampusz agyunk azon része, amely a memóriát, az érzelmeket és a tájékozódást is szabályozza. Miközben viszont a hippokampusz stresszhez fűződő kapcsolatának megléte sokat tanulmányozott kérdés, addig e lehetséges kapcsolat természete továbbra sem tisztázott.

Összetett agyi hálózat irányítja a stresszt

Egy kísérlet során a kutatók közelebbről is megvizsgálták, mi zajlik le az emberi agyban stressz hatására, új megvilágításba helyezve a stressz neurobiológiai alapjait. Ehhez 60 egészséges felnőtt önkéntest toboroztak, akiknek aztán egy sor riasztó és félelmetes képgyűjteményt vetítettek le. Ezeket a képeket direkt úgy válogatták össze, hogy különféle stresszválaszokat váltsanak ki a résztvevőkből, így például dühöt, undort, félelmet vagy éppen szomorúságot. Emellett váltakozva semleges fotókat is bejátszottak, így biztosítva időről időre némi pihenőt az alanyok számára. Mindeközben funkcionális MR-vizsgálat révén követték nyomon a résztvevők agyi aktivitását, illetve azt is értékeltették velük, mennyire érzik magukat stresszesnek, felkavartnak a képek láttán.

Az így kapott eredményekből egy kettős, igen összetett rendszer képe rajzolódott ki, aminek központja valóban a hippokampusz volt, illetve annak kapcsolatai más agyi területekkel. Egyrészt a hippokampusz egy pozitív hálózatot alkotott a hipotalamusszal, a hippokampusz melletti tekervénnyel és az alsó halántéki tekervénnyel. Amikor ez a hálózat aktívabban működött, a résztvevők is stresszesebbnek érezték magukat. Emellett kimutatható volt egy negatív hálózat is a hippokampusz, a dorzolaterális prefrontális kéreg, a posztcentrális tekervény és a kisagy között. Amikor a negatív hálózat működése erősebb volt, csökkent az alanyok által megélt stressz erőssége.

Nagyon leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, az érzelmi stressz szabályozását, ezáltal stressz-szintünket az határozza meg, hogy e két hálózat működése miként viszonyul egymáshoz. Habár ezzel még közel sem teljes a tudásunk arról, miként szabályozza a hippokampusz az érzelmi stresszt - nem is beszélve azokról a neurobiológiai mechanizmusokról, amelyekről szintén valószínűsíthető, hogy közrejátszanak ebben -, a kutatók azonban úgy vélik, felfedezésük hozzájárulhat a jövőben új típusú stresszkezelő eljárás kifejlesztéséhez.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +8, +13 °C

Délelőtt sok napsütés várható, csapadék nem lesz. Délután napos, kora nyárias időre készülhetünk, a megjelenő gomolyfelhőkből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 8, 13 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: