Ön mitől retteg? A tériszony és más fóbiák

"Ne félj, nem lesz semmi baj" - mondjuk a félelmeikkel, a fóbiáikkal viaskodóknak, de van, amikor ennyi nem elég.

"Nem bírom megtenni, félek"

Sokféle félelem keserítheti meg az életünket: félni lehet magasságtól, mélységtől, sorsunk alakulásától, más emberektől, valamilyen szerepléstől vagy megmérettetéstől, állatoktól, betegségektől, piszoktól - a sort tetszés szerint sorolhatnánk. Ezeknek a félelmeknek a legnagyobb része természetes, ésszerű, emberi érzés, belefér az előregondolkodás, az elővigyázatosság, óvatosság kategóriáiba, hiszen vigyáznunk kell magunkra, testi-lelki jólétünkre. Más a helyzet azonban, ha egy-egy ilyen félelem irracionálisan nagyra nő, uralkodóvá válik a gondolatainkban, és akadályozni kezd a cselekvéseinkben. Ebben az esetben már fóbiáról beszélünk. A fóbiás ember bizonyos, belőle félelmeket kiváltó ingerek elkerülésére törekszik, amely kellemetlen szituációkat teremthet számára.

Mindennapi szorongásaink

Irracionális félelmet, fóbiát kiválthat valamilyen körülmény, helyzet, tárgy, ember vagy állat. Félszáznál is több fajtáját ismeri az orvostudomány. Leggyakoribbak a térrel kapcsolatos ún. agorafóbiák: a tériszony, a ma­gassági félelem, a klausztrofóbia (bezártság-érzés), a közlekedési fóbia, a túlzott szorongás a hidaktól stb. Másik alapvető köre a szociális fóbia, a bizonyos élethelyzetektől, a többi embertől, megnyilvánulástól való túlzott félelem. A lámpaláz, a vizsgadrukk ennek enyhébb formája, de a szorongásnak olyan súlyos változata is lehet, hogy az illető képtelennek érzi magát arra, hogy emberek közé menjen. A harmadik típus az ún. specifikus fóbia, amikor a túlnőtt szorongás konkrét állatokhoz vagy tárgyakhoz kötődik, például kutyához, macskához, egérhez, pókhoz, kígyóhoz, vérhez vagy injekciós tű látványához.

"Tériszonyom van"

Ismerős mondat? Biztosan elhangzott már az Ön életében is. Van, akinél úgy jelentkezik, hogy szédül, elsápad, görcsbe szorul a gyomra, émelygés fogja el, remegni kezd a lába, ha csak kinéz egy magasabb emeleti ablakból vagy végigmegy a régi típusú bérházak keskeny udvari körfolyosóin. Más a hidakon átmenve, vagy repülőgépre ülve érzi ugyanezt. Ők azok, akik képtelennek érzik magukat az emeleti ablakok tisztítására, és legszívesebben altatót vennének be repülőút előtt.

Az is előfordul, hogy nem kell személyesen átélnie mindezt az illetőnek, a tünetek kiváltásához elég például, ha tévében látja, vagy elképzeli a rettegett helyzetet (a fóbiás már előre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél: ez az ún. anticipációs szorongás). Ez az, orvosi szóval akrofóbia, a magasságtól, a magas helyektől való félelem az agórafóbiák egyike. Gyógyítása pszichoterápiával, viselkedés terápiával történik. Az 1990-es évek jelentek meg korai publikációk arról, hogy az akrofóbia kezelésének sikeres eszköze lehet a virtuális valóság kialakítása. Ezt alkalmazták azoknál a pácienseknél is, akik a repüléstől való félelem leküzdésére törekedtek. Realisztikusnak tűnő, interaktív környezetet hoztak létre számítógépek, vetítővásznak és külön, erre a célra kialakított szemüveg segítségével, hogy fokozatos mértékben, a beteg számára egyénileg megszabott mértékben tegyék ki őt a félelmeinek.

A legjellegzetesebb agorafóbiás helyzetek közé tartozik még a tömegiszony, a sorban állástól, az otthoni egyedülléttől vagy otthontól való eltávolodástól, a boltoktól, áruházaktól, mozitól, színháztól, lifttől való félelem és a közlekedési fóbia. Az érintettek igyekeznek elkerülni a fóbiás helyzetet, például nem utaznak tömegközlekedési eszközön, nem mennek társaságba, inkább nem vásárolnak, ha sorba kell állniuk, stb. Vannak betegek, akik kísérővel képesek elviselni a rettegett helyzetet, így ők csak valaki kíséretében szállnak fel tömegközlekedési eszközre vagy liftbe, nem mennek át egyedül az utcán stb.

Ember embernek farkasa? - A szociális fóbia

A szociális fóbiában érintettek esetében akkor jelentkezik az irracionális méretű szorongás, ha más emberekkel kell beszélniük, találkozniuk, mások előtt kell megnyilvánulniuk. Ez a félelem megakadályozza őket akár a legegyszerűbb ügyintézés lebonyolításában, illetve abban, hogy, részt vegyenek rokoni, baráti összejöveteleken, vizsgázzanak, de esetenként még abban is, hogy telefonáljanak, vagy esetleg ajtót nyissanak, ha valaki csenget.

Enyhébb esetekben a szociális fóbia csak egyes helyzetekre terjed ki, például nézőközönség vagy kamera előtti szereplésre ("lámpaláz") vagy vizsgahelyzetre: ilyenkor izolált szociális fóbiáról beszélünk. Sajnos ennél gyakoribb, amikor a szorongás a legtöbb szociális helyzetre kiterjed, ez a generalizált szociális fóbia. A szorongásos rosszullét a fóbiás élethelyzetekben elérheti a pánikroham súlyosságát is. Tünetei a szédülés, gyengeség, émelygés, bizonytalanság érzés, hideg veríték vagy éppen hőhullám, súlyosabb esetekben mellkasi fájdalom, fulladás érzése, ájulás, halálfélelem is kialakulhat.

Csak azt ne! ­- Specifikus fóbia

A leggyakoribb, az emberek egytizedét érinti az ún. specifikus fóbia, amely csupán egyetlen helyzetre, tárgyra, élőlényre terjed ki. Ezek közé tartozik az állatoktól való félelem (pók, egér, kígyó, kutya fóbia), de ide sorolják a magasságtól, mélységtől, vihartól, vértől, repüléstől, hajótól való félelmet is, ha csak egyetlen dolog váltja azt ki. Ez a fóbia szerencsére ritkán okoz tüneteket, az érintettek cselekvését nem akadályozza, sőt, az esetek nagy részében nem is kerül napvilágra.

Fel nem ismert esetek

A fóbiák nagyon rontják az életminőséget, a szociális alkalmazkodást és a munkateljesítményt, akár rokkantsághoz is vezethetnek. A kezeletlen fóbiások döntő többségénél szövődmények is fellépnek: depresszió, alkoholizmus vagy gyógyszerfüggőség, öngyilkosság. A fóbiák kezelésének legfontosabb feltétele, hogy a beteg tisztában legyen betegségének természetével, gyógyíthatóságával. Az enyhe tünetekkel megjelenő és nem szövődményes fóbiák kezelését érdemes a háziorvosnak végeznie, ebben a csoportban kedvező a gyógyulási arány.

A súlyos fizikai tünetekkel együtt járó fóbiák esetében gyakran végeznek felesleges vizsgálatokat: vérvételek, EKG, röntgen vizsgálatok, MRI, de még a szívkatéterezés is sorra kerülhet az okok keresése során. A fel nem ismert fóbiás betegek tüneteikre a legkülönbözőbb gyógyszereket kapják, amelyek rendszerint mellékhatásaikkal tovább rontják állapotukat. Pl. a szorongás alatt mért emelkedett vérnyomás és tachycardia miatt a fóbiás betegek tömegesen részesülnek feleslegesen béta-blokkoló kezelésben. A betegek egy részének megalázó helyzeteket kell eltűrnie, amikor - esetleg orvostól is - azt hallják, hogy "Ez nem betegség", "Szedje össze magát", "Csak akarni kell", stb.

Kutyaharapást szőrivel

A korai felismerés és terápia jelentősen javítja a fóbiák prognózisát. A gyógyszereken kívül igen hasznos az ún. kognitív terápia, amelynek egyik módszere az elkerülő magatartás megszün­tetését célzó deszenzitizálás. Ennek alapelve a "kutyaharapást szőrivel": a beteg lassan, fokozatosan teszi ki magát a fóbia tárgyának. Például a közlekedési fóbiás először relaxált állapotban csak elképzeli félelmének tárgyát, majd kísérővel ki is merészkedik az utcára, felszáll a buszra, és megy egy megállót. A távolság és az idő egyre nő, végül egyedül is képes lesz közlekedni, azaz leküzdötte fóbiáját. Amennyiben a beteg lassan, fokozatosan teszi ki magát a fóbia tárgyának, akkor az un. szisztematikus deszenzitizálásról van szó. Közlekedési fóbia esetén pl. a beteg először kísérettel megtesz egy megállót busszal, majd kettőt, hármat, ezt követően kíséret nélkül tesz meg egy megállót, majd egyre hosszabb távokat. Amennyiben egyből nagyobb táv megtételére vállalkozik a beteg egyedül, akkor az un. ingerelárasztásos technikát alkalmazza, amelynek az a lényege, hogy a szorongásos válasz a tartósan alkalmazott ingerre kialszik.

Enyhe, kezdődő esetekben sikerre számíthatunk a betegek egy részénél gyógyszerek nélkül is. Gyógyszeres terápia is szükséges, ha a beteg szorongása olyan fokú, hogy nem tudja elkezdeni a deszenzitizáló vagy ingerelárasztásos kezelést, illetve ha a szorongásos reakció olyan fokú, hogy a beteget akadályozza a terápia folytatásában. Amennyiben pánikroham is jelentkezik, akkor érdemes pszichiáterrel konzultálni.

(Forrás: dr. Bitter István: A fóbiák diagnosztikája és terápiája SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15, +22 °C
Minimum: +10, +15 °C

Hazánkban szombaton délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég, északon lehet szakadozottabb a felhőzet. Elszórtan, főleg délen számíthatunk esőre, záporra. Délután továbbra is sok lesz felettünk a felhő. Délen többfelé lehet eső, zápor, máshol nagy csapadék nem valószínű. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 15, 22 fok között alakul. Késő este 10, 15 fok lesz. Szombaton hidegfronti hatás várható, nagy terhelés éri a szervezetet. Erős görcsös panaszok léphetnek fel, többek között görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek. Romolhat a szívbetegek állapota, az arra hajlamosak keringési és vérnyomáspanaszokat tapasztalhatnak. Csökken a hőérzet, romlik a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső