Okozhat-e a pánikroham szívrohamot?

Bár egyes kutatások szerint a kórosan feszült, ideges személyeknél magasabb lehet a szívbetegségek kockázata, a pánikroham nem vezet szívinfarktushoz.

A pánikroham nem okoz szívrohamot, mert a szívinfarktust egy vagy két olyan ér elzáródása okozza, amely a szívet friss vérrel látja, látná el. De annak ellenére is, hogy a pánikroham nem váltja ki a szívrohamot, a stressz és a feszültség hozzájárulhat a szívkoszorúér-betegség kialakulásához. A pánikbetegség egyedi eseményként vagy kóros mértékű feszültséggel párosulva jelentkezik. Vannak olyan kutatások, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a kórosan feszült, ideges személyeknél magasabb lehet a szívbetegségek kockázata, mert kisebb a szívritmuskülönbségük.

Ha pánikrohamunk van vagy pánikbetegségünk van, az nem jelenti azt, hogy szívrohamunk is lesz.
Ha pánikrohamunk van, az nem jelenti azt, hogy szívrohamunk is lesz. Fotó: GettyImages

Mi az a szívritmuskülönbség?

A szívritmuskülönbség a szívverések között eltelt idő különbsége. A szívritmust az autonóm idegrendszer szabályozza. A szívritmus az illető fizikai aktivitásától és érzelmi állapotától függően a nap folyamán változik. Ha magas a szívritmuskülönbség értéke, az azt jelenti, hogy a szívritmus hatékonyan változik a nap folyamán attól függően, hogy mit csinál az illető. Továbbá ez azt is jelzi, hogy az autonóm idegrendszer jól működik.

Az alacsony szívritmuskülönbség pedig annak a jele, hogy az illető szíve nem elég hatékonyan váltja a sebességfokozatokat. Van olyan vizsgálat, amely kimutatta, hogy a kis mértékű szívritmuskülönbség emeli a szívbetegségek kockázatát. Kutatásokat elemeztek , amelyek olyan személyek szívritmuskülönbségét vizsgálták, akiknél diagnosztizálták a rendellenes mértékű feszültéséget, valamint a pánikbetegséget.

Pánik esetében az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen küld vészjelzéseket a mellékveséknek, az pedig másodpercek alatt adrenalinnal árasztja el a vért. Ennek következtében az illető menekülni akar egy nem létező vészhelyzet elől, a szervezet készen áll a túlélsre: egekbe szökő pulzus, oxiénhiány, izzadás, remegés jelentkezik - illetve halálfélelem.

Az elemzés szerint a résztvevőknek alacsonyabb volt a szívritmuskülönbsége, mint azoknak, akiknek nem volt semmilyen rendellenes belső feszültsége vagy pánikbetegsége.

Nagyon fontos, hogy értsük meg: ha pánikrohamunk van vagy pánikbetegségünk van, az nem jelenti azt, hogy szívrohamunk is lesz. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen kimondhassuk, hogy a pánikbetegség növeli a szívbetegség kockázatát.

Mikor menjünk orvoshoz?

Éppen azért, mert a pánikroham és a szívroham tünetei hasonlítanak, mindig az a legjobb, ha azonnal orvosi segítséget kérünk. Azonnal és feltétlenül hívjunk viszont mentőt, ha az alábbi tünetek közül bármelyik jelentkezik:

  • hirtelen fellépő, erős mellkasi fájdalom,
  • nyomó érzés a mellkasban, ami 2-3 percnél tovább tart,
  • a mellkasi fájdalom kisugárzik a karba vagy az állkapocsba.

A Női Szív Alapítvány szerint az orvosok könnyen összetévesztik a nők esetében a pánikrohamot és a szívrohamot. A részletes orvosi vizsgálat, például az EKG és a laborvizsgálat viszont segítheti az orvost a helyes diagnózis felállításában. Ha a szívroham esetén a beteg azonnali orvosi ellátást kap, akkor javulnak a kilátásai és a rehabilitációjának a hatékonysága. Még akkor is lehet megfelelő kezelést kapni, ha a tüneteket nem szívroham, hanem pánikroham okozta.

A kilátások

Az életkilátások összefüggenek azzal, hogy szívrohama vagy pánikrohama volt-e valakinek. Bár a pánikroham nagyon kellemetlen, de nem életveszélyes. A pánikroham az életminőséget rontja, ezért megfelelő orvosi segítséget kell kérni. Az orvosok különböző módszerekkel tudnak segíteni a kóros mértékű feszültségen vagy a pánikrohamon: életmódváltoztatást vagy gyógyszeres kezelést adnak, tanácsokkal látják el a beteget.

A szívroham azonban életveszélyes és azonnali beavatkozást igényel. Jó hír azonmban, hogy a gyors orvosi segítséggel, koszorúértágítással a legtöbb ember túléli a szívrohamot.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google HírekbenFacebookonInstagramonViberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +1, +5 °C
Minimum: -10, -3 °C

Gyengén, a Dunántúlon közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem alakul ki. Megélénkül a keletire forduló szél, 1, 5 fok között alakul a csúcshőmérséklet. Szerdán frontmentes marad az idő. A nagyon hideg, erősen fagyos reggelen intenzív kopásos ízületi bántalmak jelentkezhetnek, emellett napközben is keringési és vérnyomáspanaszok léphetnek fel. A hideg a bőrt is száríthatja. Alacsony a hőérzet, de a napsütés némileg javít a komfortérzeten. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: