A boldogság hatékony antidepresszáns

Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára két éve azzal a mottóval indította útjára az első boldogság napot, hogy amikor egy közös jóért teszünk, mi magunk is gazdagodunk. Sokan, sokféleképpen próbálták már meghatározni a boldogságot, illetve kedvező élettani hatását is.

"A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Minden addikció közül a legelsöprőbb, legáhítottabb és ugyanakkor a legegyszerűbb" - mondta Petke Zsolt pszichiáter-addiktológus, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet osztályvezető főorvosa.

A sokféle meghatározás ellenére abban konszenzus van, hogy ez az érzés igazából sokkal inkább döntés vagy választás kérdése, mint adottság. A boldogság egyik alapeleme a hétköznapi kedvesség - számtalan kísérletben bizonyították már, hogy másokkal való rendszeres, apró kedvesség megtérül, ugyanis nem csak azt teszi vidámabbá, aki kapja, hanem azt is, aki adja.

A kedvességnek orvosilag bizonyítottan jótékony hatása van a szervezetünkre és a boldogságérzetünkre. A kedves cselekedetek ugyanis biológiai szempontból hasonlóan működnek, mint az antidepresszánsok: serkentik a szervezetben a szerotonin-termelődést. Ez a vegyület segít a sebek gyógyulásában, nyugodtabbá tesz és egyben vidámabbá is.


"De az igazán meglepő az, hogy a kedvesség nem csak annál növeli meg a szerotonin szintet, aki kapja, hanem annál is, aki adja, sőt még azoknál is, akik csak látják. A szerotonin mellett több endorfin és oxytocin is termelődik, amely pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig a hangulatunkra" - hangsúlyozza az addiktológus.

Mint mondja, minél kedvesebbek vagyunk a környezetünkben élőkkel, annál több "boldogsághormon" kering majd körbe-körbe a vérünkben, míg el nem szédülünk. "És leülünk egy picit, mosolyogni, nevetni. A nevetőizmok soha nem fáradnak el, mindig készen állnak, örökké edzésben vannak. Bízhatunk bennük. Nincs káros mellékhatás".