Lehet egy pillanat, de hosszabb időszak is, amíg beleszeretünk valakibe: van, aki már egyetlen találkozás után tudja, hogy megtalálta a másik felét, míg másban hosszabb idő alatt forr ki az a meggyőződés, hogy nem tudná mással elképzelni az életét. Nincs egyszerű válasz, de azért néhány gondolatot érdemes megfontolni a Healthline összeállításából.
Vonzódás első látásra
A szerelem kezdetének meghatározásához egy 2011-es kutatásban két kérdést tettek fel amerikai és szingapúri egyetemistáknak. Jelenlegi vagy korábbi szerelmi kapcsolatukban ki vallott először szerelmet, illetve mennyi időbe telt, amíg úgy érezték, szerelmesek egymásba? A fiúk átlagosan 97 nap után osztották meg érzelmeiket a barátnőjükkel, míg a lányoknak átlagosan 139 napba telt a szívük szavát meghallaniuk. Ezt az eredményt aláhúzzák a különféle internetes társkereső oldalak is, amelyek adatai szerint nemtől függetlenül több hónapba telhet, amíg szerelembe esünk valakivel.
De mi a helyzet a "szerelem első látásra" jellegű fellángolásokkal? Nos, bár a romantikus regények és filmek szerzői hisznek benne, a tudományos kutatások szerint helyesebb volna átírnunk a fogalmat így: "vonzódás első látásra". Hiszen első találkozáskor még semmit nem tudunk az illető személyiségéről, elköteleződési hajlandóságáról, párkapcsolati viselkedéséről, márpedig ez mind olyan tényező, amely nélkül nem lehet hosszú távra szerelembe esni.
Ha nehézkes is meghatározni a szerelem kialakulásának idejét, arra határozott válaszok születtek, hogy milyen érzést ébreszt az emberben:
- feltölt energiával és izgalommal;
- új színt visz a hétköznapokba, felpezsdíti a napi rutint;
- megnehezíti, hogy másra fókuszáljunk;
- vágyunk arra, hogy minél több időt a másikkal töltsünk;
- minden érdekel minket a másikkal kapcsolatban;
- nemcsak testi, hanem lelki kapocs is kialakul közöttünk;
- biztonságban érezzük magunkat a másikkal, elmondhatjuk neki a legbizalmasabb gondolatainkat is, ő pedig tiszteletben tartja az érzelmeinket.
Észlelhető fokozatok
A kutatók három fő fokozatot különítettek el a szerelem elmélyülésében. Első a vágy, amely a szexuális kisugárzásra adott válasz: a női ösztrogén és a férfi tesztoszteron hormon fokozza a libidót, és ennek hatására az első találkozások rendre szexuális együttléttel végződnek. A második lépcsőfok a vonzódás, amely már mélyebb érzelemnek tekinthető: agyunk szorgalmasan termeli a dopamin és norepinefrin hormonokat, amelyek hatására energikusabbak és szerelemittasak leszünk, valamint gyakran a féltékenység is fellángol bennünk, annyira óvnánk az új kapcsolatunkat. Ez az eufórikus állapot hatással lehet az étvágyunkra és az alvásunkra is. A harmadik stádium pedig az elköteleződés, amelyben a szerelemhormonnak is nevezett oxitocin és a vazopresszin stresszhormon játssza a főszerepet. Ezeknek köszönhetően felerősödik bennünk a vágy, hogy hosszú távú köteléket alakítsunk ki szerelmünkkel, ami mindenféleképpen a tudatos döntések irányába viszi el a kapcsolatot.
