Sokáig nem, de szerencsére napjainkra már a szorongásos zavarok kezelése társadalmilag is mindinkább elfogadott. A pszichiátria, a pszichológia gazdag tárházat kínál ahhoz, hogy ezek a problémák hamarabb megszűntethetők legyenek.
Mindenki ismeri, milyen érzés
A szorongás valamely formájával saját, illetve környezetünk életében mindannyian találkoztunk. Egy-egy számonkéréskor, vizsga előtt, vagy a fogorvosi székben izzadva, repülőn, vagy felénk rohanó kutyát látva... De a kóros szorongás a kínos élmény mellett az ember korábbi teljesítményét és az alkalmazkodó képességét is jócskán lerontja.
Jó tudni, hogy bizonyos stresszes állapotra azért igenis szükségünk van, hiszen az a szokatlannal szembeni intő jel, figyelmeztetés lehet. Gondoljunk csak bele, az állatkertből elszabadul egy oroszlán, s mi pechünkre találkozunk vele. Ha nem ijedünk meg, ha a stressz nem késztet cselekvő menekülésre, hanem, mint egy nagy cicusnak megörülünk és barátkozni próbálunk vele… a találkozás számunkra gyászos véget ér. Tény, ez szélsőséges példa ugyan, de behelyettesíthető életünk más, szokatlan eseményeivel és akár következményeivel is.
Kevésbé ismert tünetek
Ugyanakkor a szorongásnak nem könnyen felismerhető megjelenési formáival is találkozhat a szakember. Nem egyszerű megállapítani például a "szégyenlős" kisgyerek szociális fóbiáját, az állandóan aggodalmaskodó viselkedésénél a generalizált szorongásos szindrómát.
Orvosok mondják, nehezebb a feladat, ha a páciens elsődlegesen testi bajokkal jelentkezik. Pánikrohamban szívinfarktus tüneteit produkálja, pedig "csak" szorong, és nem a szívével van gond. Nem sokkal könnyebb a diagnózis felállítása a gyakori fej-, hátfájás, hasi panasz, szédülés, nehézlégzés, fáradtság panaszainál sem.
A szorongást pszichés, szomatikus/vegetatív és viselkedési tünetekre oszthatja fel az orvostudomány. Nemritkán valamennyi együttesen jelentkezik. Például a fóbiások pszichés tünetei között ott lehet a félelem fóbia akkor, amikor pedig annak tárgya illetve alanya nincs a közelben, a vegetatív és viselkedési tünetek viszont csak akkor jelennek meg, ha a fóbia tárgya a helyszínen van.
Ki gondolná, hogy a szorongás pszichés tünetei közé tartozik a figyelemzavar? Az már ismertebb, hogy a "labilis" vegetatív idegrendszerű embernél már az enyhe szorongás is erős vegetatív tünetekkel - arcpirulás, szájszárazság, izzadás, heves szívdobogás, vizelési inger - járhat. A súlyosabb szorongást mellkasi fájdalom, fulladásérzés kísérheti. Szembeötlő a súlyingadozás, vagyis az étvágycsökkenés, illetve a hízás. Ki ne ismerne olyan túlontúl duci embert, aki "idegességében zabál, számolatlanul falja az ételt", vagy mást, a csontsovánnyá fogyót, azt a típust, aki szorongásában "egy falatot sem képes lenyelni"? És akkor ott vannak a szorongás kiváltotta alvás-, és potenciazavarok is.
A súlyos szorongás viselkedési tünetei könnyen felismerhetőek: körömrágás, riadt arc, izgalmi állapot, rohangálás és így tovább. Viszont azt csak kevesen tudják, hogy a türelmetlenség, az agresszív, elutasító viselkedés mögött okként gyakorta a szorongás áll.
