Borra sör - meggyötör. A magyar mondásnak megvan az angol párja: "Szőlő vagy gabona, de sosem a kettő". (Grape or grain, but never the twain.) A népi bölcsességnek járt utána a BBC, hogy kiderítse : az alkoholok keverése tényleg másnaposságot okoz-e.
A másnaposság több tünettel jár : fáradtan, "betegen" ébrednek az emberek, dehidratáltak (szomjasak), és persze a kínzó fejfájás sem marad el sokszor. Ilyenkor az első érvek egyike, hogy az előző esti italok keverése volt az oka mindennek.
Aztán vannak a sorrendiséget befolyásoló mítoszok: az egyik szerint például a sört a bor előtt kell inni, akkor jobban leszünk másnap. Lehetne sorolni tovább a "bölcsességeket", de a kutatók válasza viszonylag egyszerű minderre. Egy 2000-ben készült tanulmány szerint a másnaposság szimptómáit elsősorban a dehidratáció (kiszáradás), a hormonszint változása (különösen az aldoszteron és a kortizol szintjéről van szó) és az alkohol mérgező hatása okozza. Ráadásul az immunrendszer is sérül ilyenkor, ami a fejfájást, a hányingert és a fáradságot okozza.
Az említett hatásokról érdemes tudni, hogy hidrokortizon vagy kortizol pedig a mellékvesekéreg által termelt gyulladáscsökkentő és antiallergiás hatású anyag.
A másnaposság előidézésekor a szeszes italok szerepe egyértelmű: minél több alkoholt fogyasztunk, annál rosszabbul érezzük magunkat a rákövetkező napon. Ám ez csak egy általános jellegű megállapítás, mert egyénileg rendkívüli módon különbözik a test reakciója az alkoholbevitelre. Vannak, akik egyáltalán nem szoktak másnaposságra panaszkodni. (Ennek az oka egyelőre még nem ismert igazán.) Így például a vakációzó fiatal dánok körében készített felmérés szerint a körülbelül egy liter bor elfogyasztásának megfelelő 12 alkoholegység bevitele után sem lépett fel másnaposság náluk - a BBC szerint.
A koktélok fogyasztása a BBC szerint elsődlegesen nem a keverés miatt okoz gondot. Inkább amiatt, hogy aki több ilyen italt szürcsöl egymás után, az nem gondol bele abba, hogy sokkal több tömény szeszt vitt be a szervezetébe, mintha egyenként figyelt volna arra, mit iszik.
A másnaposságot általában az alkohol, vagyis az etanol mérgező hatásával magyarázzák. Ám van még néhány más összetevő is, ami ezt befolyásolja. Ezeket a "fajtaazonos egyedek" angol neve után "rokon vegyületeknek", "congenereknek" hívják. A szeszipar azokat az erjesztés során keletkező anyagokat nevezi így, mint az aceton, az acetaldehid és a kozmaolaj (amilalkohol). A legismertebb ezek közül a tannin, amely a sötétebb italok színéért felelős, és részben az illatukért is. A Bourbon whisky például 37-szer több "congener"-t tartalmaz, mint a vodka, vagyis az egyes italok rendkívüli módon különböznek egymástól "mellékhatásaikban" is.
Az efféle whisky mellékhatásaira egy klinikai teszt is rámutatott: a résztvevők erre sokkal jobban panaszkodtak, mint a vodkára. Ám a vizsgálat során kiderült: miközben szubjektíven úgy ítélték meg a résztvevők, hogy a Bourbon okozott jobban másnaposságot, a vodkát ivók is ugyanolyan rosszul vagy jól teljesítettek bizonyos feladatokat a kísérlet során, tehát inkább érzetbeli volt a különbség, mintsem klinikailag kimutatható. Így például reakcióidejük ugyanolyan volt, mint a vodkát fogyasztóké.
Így tehát a BBC megállapítja, hogy a "tiszta" italok, a rum, a vodka, a gin kevesebb és ritkább esetben okoznak másnaposságot, mert kevesebb "congenert" tartalmaznak. Itt sem feltétlenül tehát a keverés okozza a problémát, hiszen aki össze-vissza iszik esetleg tiszta és "sötét" italokat, az is valószínűleg többet iszik a kelleténél.
A "borra sör", illetve a "sörre bor" problematikára azonban a BBC sem ad megoldást. A sorrendet nehéz megítélni, különösen azért mert itt a szubjektív faktorok nagyobb szerephez jutnak. A "borra sör" meggyötör - mondás igazsága inkább szubjektív lehet. Emögött az a rejlik valószínűleg, hogy az alkohol mérgező hatását a sörrel kezdők esetleg kevésbé érzik, mert ez gyengébb ital, mint a bor. Így szervezetük a mérgezéshez, amit az alkohol okoz, könnyebben, fokozatosabban alkalmazkodik. Később, amikor borra váltanak, akkor viszont már sokkal inkább az alkohol hatása alatt állnak, így pedig kevésbé tudják megítélni az italok hatását. Mindez inkább tehát egyéni és szubjektív tényező, mérni még kutatások során nem sikerült a sorrendiség eltérő hatásait.
