Ez a módszer egyszeri interjúkon alapul, mely során a kutatók megkérik a résztvevőket, hogy emlékezzenek vissza minden betegségükre addigi életük során. A kutatók szerint azonban az emberek nem mindig emlékeznek pontosan a kórtörténetükre.
A január 8-i számában megjelent új kutatásban a szakértők ezer különböző életkorú személyt követtek nyomon Baltimore-ban 25 éven keresztül. A résztvevőkkel 1981 és 2005 között négyszer készítettek interjút. Az interjúkból származó adatok alapján kiderült, hogy hat mentális rendellenesség előfordulási aránya sokkal magasabb, mint az egyetlen interjú alapján, úgynevezett retrospektív módszerrel készített korábbi kutatásokból származó arányok.
A depresszióval kapcsolatban például az új módszer becslése szerint az emberek 13 százalékát sújtja a betegség valamikor élete során, míg a retrospektív módszeren alapuló kutatások ezt csak 4,5 százalékra becsülték. A kényszerbetegségek esetében az új arány 7 százalék, a retrospektív módszer azonban eddig csak 0,6 százalékot mutatott. Hasonló eltéréseket mutattak ki a alkoholfüggőség , valamint a szociális fóbia esetében is.
Dr. Wilson M. Compton és Marsha F. Lopez, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet szakértői a tanulmányt kísérő vezércikkükben azt írták, az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy óvatosan kell értékelni az egyetlen keresztmetszeti tanulmányból származó előfordulási arányokat. Ezeket a becsléseket minimum "alacsony" becsléseknek, a további vizsgálatok kiindulópontjának kell tekinteni, mint egy adott betegség terhének pontos jelzésének.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: