A szív hirtelen dobogni kezd, a száj kiszárad, a térdek elgyengülnek. A pánikrohamok hirtelen törnek elő, az éjszakai ügyelet hiába jön ki, a kardiológiai őrzőben hiába vizsgálják a pácienst. A legkülönbözőbb EKG-vizsgálatok sem mutatnak ki szívpanaszokat. Hogy pánikrohamról van szó, az sokszor csak később derül ki, amikor az egészségügyi ellátórendszernek szinte már minden fokát végigjárta a beteg. Ezen akarnak most változtatni az orvosok. Berlinben pszichiáterek, pszichoterapeuták, általános orvosok és önsegítő egyesületek képviselői hívták fel a figyelmet a problémára, és egyben megoldást is kívántak adni rá.
"A félelem hozzátartozik az élethez, védőfunkciója van" - mondta a Spiegel Online-nak nyilatkozó Peter Falkai, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem pszichiátriai és pszichoterápiai klinikájának igazgatója. Ám a félelem, akár a többi érzelem, képes úgy fejlődni, hogy beteggé tegyen - fűzte hozzá a pszichiáter.
A probléma nem egyedi. A felnőtt lakosság egészségét felmérő tanulmány (DEGS) szerint évente minden hetedik német polgár beteges félelemmel küszködik. A leggyakoribbak a speciális fóbiák, így az állatoktól, vértől való félelem, a tériszony. Valamilyen specifikus félelem a németek tíz százalékát érinti. Hat százalékuk pánikzavarokkal küszködik, 2,7 százalékuknál valamilyen szociális fóbia mutatkozik. Két százalékuk, azaz minden ötvenedik pedig generalizált szorongásban szenved, vagyis a mindennapi élet legkülönbözőbb jelenségei kiválthatják negatív reakcióikat.
Bár a leggyakoribb problémák közé tartoznak, nagyon jól gyógyítható betegségek ezek - véli Borwin Bandelow göttingeni pszichiáter. A páciensek hetven százalékánál már az első kezelés után javulás mutatkozik. A specifikus problémák jelentős része pedig már az első öt kezelés után csökkenő mértékben okoz problémát.
A német szakértők ezért most összeállítottak egy 275 oldalas munkát, amely az új irányvonalakat és útmutatókat igyekszik összegezni a pánikbetegségekkel, szorongásos tünetekkel kapcsolatban. Annyi kutatást végeztek, hogy sztenderdizálni lehetett a kezelési javaslatokat, de ezek a terápiás eredmények nem voltak elég széles körben ismertek, így a betegek nem profitálhattak belőle - magyarázta a Spiegelnek Sebastian Rudolf, a Német Viselkedésterápiai Szövetség képviselője.
Hat éven át húsz szakmai társulat, egyesület és szervezet gyűjtötte a tudományos adatokat a terápiákról. Így a fóbiák és szorongásos betegségek körében óriási mennyiségű adatot elemeztek ki. Ezek után dolgozták ki az útmutatót, amely első lépésként minden esetben a kognitív viselkedésterápiát ajánlja. Ennek hatékonyságát számtalan tanulmány és beszámoló támasztja alá. Csak ha ezt elutasítja a beteg, illetve nem állnak rendelkezésre ehhez a feltételek, akkor érdemes az analitikus, mélypszichológiai pszichoterápiát alkalmazni.
A kognitív terápia (erről a magyar Semmelweis Egyetem honlapján részletesen lehet olvasni ) azonban mindenképpen előnyösebb - hangsúlyozzák a német szakértők. Amint azt a magyar egyetemi honlap is hangsúlyozza: a "kognitív viselkedésterapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat". Ennek első lépése, hogy "felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek".
A német kutatóknak a csoportterápiák eredményességéről nem sikerült elég adatot gyűjteniük, ami meglepő, hiszen irdatlan mennyiségű információt dolgoztak fel. Ugyanakkor megjegyzik, hogy ezek az egyéni kezeléseket jól kiegészíthetik.
A szakértők egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a mostanában terjedő internetes terápiák sikeresek lehetnek. Az eljárás szerintük etikailag is vitatható. Ám a személyes találkozók közötti szünetekben segíthetnek az efféle megoldások is.
Ami a gyógyszereket illeti, az orvosok eddig főleg a benzodiazepineket, az akár függőséget is okozó altatókat vetették be szorongás ellen (Németországban az esetek felében). Ám ezekről a szakértők most egyértelműen lebeszélik a kezelőorvosokat. Helyettük speciális antidepresszánsokat ajánlanak első helyen, amelyek ráadásul a pszichoterápiát is segíthetik.
A most elkészült szakmai ajánlás "nem szakácskönyv", tehát nem kell szigorúan követni az útmutatást - magyarázta Jürgen Matzat, a Német Önsegítő Csoportok Munkaközösségének részéről. Inkább egy korridorra, folyosóra utalnak, ahol a terapeuták a betegeikkel konzultálva együtt mozoghatnak - tette hozzá.
