A Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinika (UKE) kutatásának második fázisa a félelem és a szorongás növekedését mutatta ki, de egyre gyakrabban észlelik a depresszió tüneteit és a pszichoszomatikus panaszokat is, mint amilyen a fej- vagy a hasfájás . A járvány előtt 10 gyermek közül csak kettőnél állt fenn a pszichés megterhelések kockázata.
Tíz gyermek közül hétnek romlott az életminősége
December közepe és január közepe között Németországban több mint 1000 gyermek és tinédzser, valamint több mint 1600 szülő töltötte ki az egyetem 7-17 évesekre koncentráló kérdőívét, a válaszadók 80 százaléka már az első, júniusi felmérésben is részt vett. A nyár eleji 71 százalékról a tél közepéig 85 százaléka emelkedett azoknak a gyerekeknek az aránya, akiknek lelki megterhelést okoz a koronavírus-válság, különösen nagy lélektani terhelésnek vannak kitéve a hátrányos helyzetben lévő és a bevándorló hátterű gyermekek. Tíz gyermek közül hét érezte úgy a téli felmérés idején, hogy romlott az életminősége, míg júniusban csak hat, a járvány előtt pedig három.
A járvány alatt egészségtelenebbé vált a táplálkozás, megnőtt az édességek fogyasztása. Sok gyermek már nem végez sporttevékenységet, megnőtt a médiafogyasztásuk, a távoktatást már sokkal megerőltetőbbnek érzik, mint a nyár elején. Megszaporodtak a szülőkkel való konfliktusok is. A kutatás ugyanakkor újfent kimutatta, hogy aki jó helyzetben volt a pandémia előtt, biztonságot és támaszt talált a családban, az a járványt is jól vészeli át.
Noha jelenlegi ismereteink szerint az új koronavírus kisgyerekeknél ritkán okoz súlyos megbetegedést, vagy elhúzódó egészségügyi panaszokat, egy brit nő nemrég elmesélte, hogyan keserítik meg életüket a SARS-CoV-2 után gyerekeknél hátramaradt tünetek. Részletekért olvassa el korábbi cikkünket .
