A szellemi fogyatékosság – vagy más néven mentális retardáció –előfordulása a világon általában mindenhol ugyanakkora: 1-3 százalék körüli. Ezeknek döntő többsége, jellemzően 75-90 százaléka csak enyhe szellemi fogyatékot jelent, tehát azt, hogy a gyerek rosszabbul tanul az átlagnál, „butácska”.
A szellemi fogyatékosság a fiúknál gyakoribb, mint a lányoknál, aminek pontos okát nem tudják.
Mi az oka?
A szellemi fogyatékosságot általában a központi idegrendszer örökletes, vagy valamilyen környezeti hatással magyarázható fejlődési zavarából, károsodásból eredeztetik. De például a folsav hiánya is okozhat szellemileg alulmaradt magzatot.
Mik a tünetei?
A szellemi fogyatékosság tünetei nagyon heterogének, sok területen megnyilvánulhatnak. Van, hogy csak beszédképességi zavarban észlelhetők, de lehet, hogy az egymáshoz való szociális viszonyulás zavarában, a problémamegoldási képesség hiányában is megmutatkoznak. A szellemi fogyatékosság főleg az általános iskola alsóbb osztályaiban okoz sok problémát, viszont önmagában nem gátolja azt, hogy az érintettek fejlődjenek. Középsúlyos és súlyos szellemi fogyatékosságnál sokszor halmozódnak a gondok: nem csak értelmi problémák jelentkeznek, hanem mozgásbeli, érzelmi, érzékszervi vagy szociálisak is.
Milyenek a gyógyulási esélyek?
Szellemi fogyatékosság esetén gyógyulásról nem igazán beszélhetünk, ám az érintettek, állapottól függően, különböző mértékben fejleszthetők.
Ha érdekel a betegség megelőzése, kezelése, vagy csak többet szeretnél megtudni, akkor bővebb leírást a Betegségek A-Z mentális retardáció szócikkében olvashatsz.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: