A Központi Statisztikai Hivatal néhány napja tette közzé a halálozási statisztikákat a Magyarország 2015 című kiadványában. Hazánkban 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig szintén 107 ezren. A magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás ebben jelentős szerepet játszik. Az adatok szerint a magyar háziorvosi rendelőkben megfordulók 29 százaléka dohányzott, ami 2 százalékpontos csökkenést jelent 2009-hez képest, de még mindig igen magas.
A KSH adatai szerint a magyar nők negyede, míg a férfiak harmada dohányzik rendszeresen. A férfiak körében hosszabb távon ugyan némileg csökkent a dohányosok aránya, a nőknél azonban nem, sőt az utóbbi években valamelyest nőtt is. Az európai uniós negatív rangsorban a nők esetében a második, míg a halálozási rátát tekintve a negyedik helyet foglaljuk el. Legnagyobb mértékben azonban fiatal férfiak között nőtt a dohányosok aránya.
A különböző korcsoportokban jelentősen különböznek a dohányzási szokások . A 15–18 évesek között a lányok 14 százaléka dohányzik, a fiúknak viszont csaknem a negyede. A nőknél a 18–34, illetve 35–64 éves korosztályban már jelentősen magasabb ez az arány, előbbiek 29, utóbbiak 27 százaléka rendszeres dohányzó. A 65 év feletti nőknek viszont már csak mindössze 7 százaléka gyújt rá. A férfiaknál a fiatal felnőttek, azaz a 18–34 évesek korcsoportjában brutálisan magas, 42 százalékos a dohányosok aránya. Ez jelentős növekedés a 2009-es 36 százalékhoz képest. A középkorúak 35 százalékos mutatója nem jelez lényeges változást a 2009-es 36 százalékhoz képest. A legidősebb férfiaknak csak 18 százaléka cigarettázik, s arányuk kevesebb, mint a felére esett a 2009-es 38 százalékról.
Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint a vizsgált európai uniós országok közül a magyar férfiak a középmezőnyben helyezkednek el, a nők viszont a második helyen állnak a negatív rangsorban, csak a görög nők dohányoznak náluk nagyobb arányban.
Nem csoda, hogy kimagasló a magyarok körében a dohányzással összefüggő halálozási arány is: az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) számításai szerint a százezer lakosra jutó standard halálozási ráta (SDR) Magyarországon több mint kétszerese (411,5) az EU-tagországok átlagának (192,7). Nálunk csak Litvániában, Lettországban és Romániában rosszabb a helyzet.
A dohányzás hatása tbc-megbetegedésekből fakadó halálozások magas számához is hozzájárul a betegek dohányzása.
A dohányzás a WHO becslése szerint a rákhalálozások negyedében, az összes halálozás 15 százalékában játszik szerepet, s a világon a második vezető halálok. A dohányosok átlagosan 8 évvel kevesebbet élnek a nem dohányzóknál, és közülük minden második a dohányzás következtében hal meg.
A legnagyobb dohányosok az európai országok lakói és a japánok, ahol egy dohányos évente több mint 2500 szálat füstöl el. Európában évi egymillió, ezen belül az unióban több mint 650 ezer halálozás hozható összefüggésbe a dohányzással , illetve több millióan szenvednek káros szenvedélyük miatt valamilyen súlyos, krónikus betegségben.
A dohányzás már a 2000-es évek elején is közvetlenül 70-80 milliárd forintos kárt okozott Magyarországon, de a közvetett károk értékét ennek többszörösére, akár 360 milliárdra becsülték. Az összes dohányzással kapcsolatos költség a társadalombiztosítás bevételeinek 43 százalékát tették ki 2003-ban, ami mintegy 410 milliárd dorint volt. A költségvetés dohányszektorból származó bevétele azonban csak 215 milliárd forint volt abban az évben. Azaz a dohányzás társadalmi szinten borzalmasan rossz üzlet.
