Szakértők szerint az acetaldehid kémiai felépítése nagyon hasonlít a formaldehidére, ami bizonyítottan rákkeltő hatású. "Most már emberi alanyokon végzett kísérletek során is sikerült bizonyítani, hogy az alkoholfogyasztás után keletkező acetaldehid milyen nagymértékben károsítja a DNS-t" - nyilatkozta Silvia Balbo, a Minnesota Egyetem munkatársa. "Az acetaldehid a DNS-hez kapcsolódva befolyásolja annak működését, ez pedig növeli a daganatos betegségek kialakulási esélyét."
A kutatás során a 10 résztvevőnek heti egyszer egyre nagyobb adag vodkát adtak a tudósok három héten keresztül. Az egymáshoz kötődött DNS-darabokat és mutagén molekulákat adduktoknak nevezzük. Ezen adduktok jelenléte az alkohol beadása után kétszeresére nőtt a résztvevők szájüregében már az első dózis beadása utáni egy órában. Az addukt-szint egy nap után normális értékre csökkent.
Persze nem mindenkinél alakul ki daganatos betegség azok közül, akik alkoholt fogyasztanak, hiszen a szervezet természetes DNS-helyreállító rendszere működik. Az alkohol-dehidrogenáz nevű enzim ártalmatlan acetátra bontja le az acetaldehideket. Vannak azonban olyanok, akik olyan génvariánssal születnek, ami lassítja vagy gátolja az acetaldehidek lebontását és ennek eredményeképpen jelentősen megnő esetükben a nyelőcső-daganatok kialakulási esélye.
Az ázsiai származásúak 30 százaléka ezzel a genetikai variánssal születik, valamint az amerikai őslakos és alaszkai lakosság körében is nagyon gyakori az alkohol-dehidrogenáz enzim hiánya.
A tudósok az Amerikai Kémiai Társaság éves találkozóján ismertették részletes kutatási eredményeket.
