(MTI-Press) - A végső esetben öngyilkossághoz is vezető depresszió civilizációs népbetegség. Gyógyítására még nincsenek bárkinél hatásos medicinák és módszerek, de vannak igéretes kísérletek. Ilyen például az agy meghatározott idegeinek elektromos serkentése, beültetett elektródák révén.
A világ fejlett országaiban átlagosan húszpercenként történik egy öngyilkosság. Mi, magyarok ráadásul még az élenjárók közé is tartozunk, a fekete statisztika adatai alapján.
A szakorvosok szerint az öngyilkosság a legtöbb esetben egy súlyos betegség, a depresszió, köznyelven a búskomorság befejező fázisa. Ma már tudjuk, hogy az agy szürkeállományában, az agykéregben lévő egyes sejtek elsatnyulása okozza. Ezek - aránylag lassú meggyengülésük után - már nem képesek kapcsolatot teremteni a mellettük lévőkkel. Az agy emiatt nem képes befogadni, vagy továbbadni az új információkat.
Az érdeklődését és aktivitását vesztett ember mindenben csak ellene irányuló veszélyt lát, kis problémákból sem talál kiutat, és kialakul benne az "úgysem lehet megoldani, semminek sincs értelme, abba kellene hagyni az egészet" hangulat.
Manapság a sokféle tünettel jelentkező depressziót főleg gyógyszerekkel igyekeznek mérsékelni. 2006-ban például az Egyesült Államokban kétszázmillió receptet írtak fel depressziót gyógyító szerekre, de 37 ezren mégis az öngyilkosságot választották. A leghatásosabbnak vélt gyógyszert szedőknek is csak negyedrészénél mutatkozott javulás a negyedéves terápia után.
Mivel a depresszió az egyik leggyakoribb a halált kiváltó okok között, természetesen felgyorsították a hatásosabb gyógyszerek kutatását, az igéretes szerekkel, megoldásokkal folytatott kísérletezést. Az utóbbi körbe illik, hogy az elsatnyult neuronok, érzőidegek pótlására géneket injekcióznak az agy passzívvá vált részeibe, hogy ott egészen új neuronok képződjenek.
Állatkísérletekben az eljárás bizonyítottan csökkentette a kísérleti patkányok depresszióját. Még korszerűbb a DBS módszer (deep-brain stimulation= belső-agy serkentés). Eredetileg a múlt század kilencvenes éveiben kezdték alkalmazni a Parkinson-kórban szenvedők végtagrezgésének a megfékezésére. Lényege, hogy az agyba műtéttel kis elektródákat ültetnek be a mozgást kiváltó neuronok, érzőidegek közelébe. Az elektródákat a karórákban használatoshoz hasonló, két voltos gombelemek működtetik.
Az utóbbi egy évben aztán a clevelandi Egyetemi Klinikán Ali R. Rezai agysebész (Donald Malone pszichiáter javaslatára) már 17 önként jelentkező páciens agyába ültetett be kis elektródákat, esetenként négyórás műtéttel . Az operációkat igen alapos MR (mágneses rezonanciás) "agy-feltérképezés" előzte meg, és azon át figyelték a beültetés menetét is. Az elektródákat a sérült agysejtek közelébe helyezték el. Az azokból kiinduló kis elektromos hullámok az idegsejtből kinyúló, az információt továbbadó neuritek (másképp axonok) közvetítésével a depressziós agysejteket működésre.
A siker nem maradt el, a páciensek azonnal pozitívabban kezdték értékelni helyzetüket és az ket körülvevő világot. Hasonló kísérleteket kezdtek el sok más klinikán, így például a kanadai Toronto egyetemén is. Ma már mintegy hetvenen élnek Észak-Amerikában a fejükbe ültetett, hangulatjavító elektródákkal.
A biztató eredmények alapján a DBS-rendszer szerkezeti elemeit gyártó minneapolisi cég az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumától, az FDA-tól lehetőséget kapott arra, hogy száz újabb pácienst készítsen fel a DBS-módszerre és fél évig fedezik az önkéntesekkel végzett újabb kísérletek költségeit is.
-szűcs-
