Videójátékfüggőségről abban az esetben beszélhetünk, ha az érintett elveszíti a kontrollt a játék felett. Egyre fontosabbá válik és egyre több figyelmét köti le a mindennapokban, háttérbe szorítva minden más tevékenységet. Akkor is folytatja, vagy akár még jobban elmerül a játékban, ha az negatív következményekkel jár az élete fontos területein. E definíciót az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogalmazta meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) 11. kiadásában, hivatalosan is elismerve a játékfüggőség létezését önálló viselkedési zavarként. A diagnózis további feltételeként meghatározta továbbá, hogy a tüneteknek legalább 12 hónapon át jelentkezniük kell.
A WHO hangsúlyozza, hogy miközben világszerte egyre többen játszanak videójátékokkal, tényleges függőség csak egy csekély részüknél áll fenn. Ezzel együtt bárkinek, aki a virtuális világban játszva tölti az szabadidejét, fontos odafigyelnie ennek mértékére. Figyelmeztető jel, ha azt vesszük észre, hogy a játék érdekében elhanyagoljuk más feladatainkat, megszokott napi teendőinket. Szintén intő jel, ha úgy érezzük, játékhoz fűződő viszonyunk fizikai vagy pszichológiai egészségünkre, társas életünkre is negatív hatással van.
A probléma felmérését segíti az alábbi kérdőív is. A teszt végén megmutatjuk, hogy az általad adott válaszok alapján fennáll-e a videójáték-függőség kockázata. Fontos megjegyezni, hogy a teszt nem helyettesíti a szakemberrel történő konzultációt!
A tesztről
A fenti kockázatbecslő tesztet dr. Douglas Gentile pszichológus, az Iowa Állami Egyetem kutatója alkotta meg. Elsőként 2009-ben a Psychological Science című folyóiratban publikált tanulmányában mutatta be a nyilvánosság előtt. A tesztet gyermekek, fiatalok és felnőttek egyaránt kitölthetik – a kérdések minden korosztályt lefednek.
Borítókép: Getty Images
