Miért nevetünk? Több válasz is van

Az egyik leggyakoribb emberi reakció, mindenki számára ismert jelenség a nevetés. Azt azonban a mai napig nem tudják a szakemberek, miért is nevetünk.

A nevetés az egyik leggyakoribb, legjellegzetesebb emberi megnyilvánulás. Már a néhány hónapos kisbabák is kacagnak - igaz, nem kifinomult vicceken, inkább csak azon, ha szüleik pofákat vágnak vagy érdekes hangokat adnak ki. A nevetés gyógyító hatásairól is jó néhány könyv született már, azt azonban kevésbé tudjuk, miért is van olyan jó hatással a nevetés az életünkre.
Arról is vitatkoznak a szakemberek, miért is nevetünk, miért alakult ez ki az embereknél. Az egyik elmélet szerint a nevetés során a saját felsőbbrendűségünket bizonyítjuk be, vagyis a nevetés nem más, mint egyfajta erőfitogtatás. A biológusok szerint a nevetés gyökereit akár őseink győzelmi üvöltésében is kereshetjük, a fogak villogtatása eredetileg agresszív megnyilvánulás volt.

Egy másik felfogás szerint a nevetés ösztönös válaszreakció a logikátlan, váratlan eseményekre, a közvetlenségekre. A harmadik elterjedt teória szerint a nevetés nem más, mint a feszültség, az ideges energiák, az elnyomott érzések felszabadulása - vagyis a nevetés során egyszerűen kiengedjük a gőzt.

Vajon miért is nevetünk?

Vajon miért is nevetünk?


A kutatók azért nem találják a választ a kérdéseikre, mert a nevetés igen összetett jelenség. Még azt sem igazán tudjuk, egyféle nevetés létezik-e (hiszen ugyanolyannak érződik), vagyis minden kacajt egy kalap alá vehetünk, vagy meg kell különböztetnünk a nevetés-fajtákat aszerint, hogy mi váltotta ki őket. Ha például azt nézzük, ahogy megcsiklandoznak valakit, mi is nevetni kezdünk - ez azonban ugyanaz a nevetés, mint amit a csiklandozottnál észrevehető?

Szintén fontos kérdés: vajon a nevetés természetes jelenség vagy a kultúránkkal függ össze? A tüsszentéssel vagy a szellentéssel szemben a nevetésnek komoly kommunikációs szerepe van, vagyis mindig "jelent" valamit. Különböző kultúrákban mást és mást tartanak viccesnek, sőt más testrészt tartanak igazán csiklandósnak. A gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogy min szabad nevetni, és min illetlenség. Ugyanakkor sok állatnál megfigyelhető valamiféle nevetésszerűség: a csimpánzoknál és a gorilláknál ugyanúgy, mint a patkányoknál (ez utóbbiak jellegzetesen "csiripelnek", ha megcsiklandozzák őket).

Az elmúlt évek neurológiai kutatásainak köszönhetően egyre többet tudunk a nevetésről, például egyre pontosabb információink vannak arról, az agy melyik része érintett nevetés közben. De arra még keresi a választ a tudomány, hogy miért is nevetünk, és miért pont azokat a dolgokat találjuk viccesnek, amiken nevetünk.

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
0, +6 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban kedden délelőtt az északkeleti tájakat leszámítva borult lesz az ég és havazás, főleg délkeleten havas eső, helyenként eső várható Délután borult lesz az ég, a Dunántúlon havazás, középen havazás, havas eső, keleten főleg eső várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag